Úttörő próbálkozásról van szó. A kritikusok az emberi természet szerepére figyelmeztetnek: szerintük ha valaki épphogy, de megélhet a havi fix juttatásból, biztosan nem fog robotolni – írja a Magyar Idők.
Az alapjövedelem koncepciója, hogy a közösség minden tagja egyéni alapon és az állampolgárság feltételéhez kötve rendszeresen fizetett jövedelemre tegyen szert, világszerte megosztja a közgazdászokat és a társadalomtudósokat. A paradigmaváltás támogatói azzal érvelnek, hogy a nem munkával szerzett juttatások rendszere már részben megvalósult, elég csak a munkanélküli-segélyre, a családi pótlékra vagy az egyetemi ösztöndíjra gondolni. A munka racionalizálására szükség van, ezért azt állítják, hogy a magas munkanélküliség problémájára ez az egyetlen megoldás. A munkából származó jövedelem mellett mindenki egyéni belátása szerint dönthetne arról, hogy mihez kezd az alapjövedelemmel. A koncepciót felkarolók úgy gondolják, hogy azok, akik szerény körülmények között, csupán a fix juttatásból szeretnének megélni, hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, hiszen tovább képezik magukat, illetve piacon kívüli tevékenységek folytatásával hozzájárulnának az új társadalmi rendhez. Szerintük hosszú távon a munkanélküliség problémája is megoldódhat, hiszen a szociális juttatások kiölésével az eddigi „láblógatók" majd emelni szeretnék életszínvonalukat, és visszatérnek a munkaerőpiacra.
Az alapjövedelem hatásai persze nem ennyire kiszámíthatók, a kritikusoknak könnyű dolguk van, ha fogást akarnak találni a reformereken. Ha az emberek nincsenek kellőképp rászorulva, nem fognak dolgozni – harsogják a tőkejuttatás ellenzői. Szerintük naiv dolog azt képzelni, hogy a létbizonytalanság megszűnésével az emberek hasznosabb tagjai lesznek a társadalomnak. Finnország most ennek az ellenkezőjét szeretné bizonyítani, és akár havi 800 eurós alapjövedelmet biztosítana a polgárainak. Ennek oka, hogy a finn kormány soha nem látott munkanélküliségi mutatókkal áll szemben, a teljes lakosság körében tíz, míg a fiatalok között huszonkét százalék az állástalanok aránya. Szerintük a megoldás abban rejlik, hogy a segélyek fokozatos felszámolásával és az alapjövedelemmel minél többen akarnak majd felkelni a kanapéról, és újra munkába állni. A finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela) által nyilvánosságra hozott felmérés szerint a finnek 69 százaléka támogatja az alapjövedelem bevezetését, Juha Sipilä finn miniszterelnök szintén kiállt a kezdeményezés mellett. „Számomra az alapjövedelem bevezetése a szociális ellátórendszer egyszerűsítését jelenti" – nyilatkozta. A finnek példát vehetnek a hollandiai Utrecht városáról, ahol kísérleti jelleggel vizsgálják az alapjövedelmet. Noha nem feltétel nélküli alapjövedelemről van szó, hiszen a kutatásban egyelőre csak 250 munkanélküli vesz részt, a kutatók arra számítanak, hogy Utrecht vízválasztó lesz az alapjövedelem körüli vitában.
A holland és finn kezdeményezések előtt is voltak hasonló kísérletek. 2004-ben a leuveni egyetem két kutatója az egyik belga lottójáték nyertesein vizsgálta, hogy milyen hatásai vannak a rendszeres havi jövedelemnek. A lottó nyertesei ugyanakkor csak minimális részét képezték a társadalomnak, így a kritikusok szétszedték a kutatók viszonylagos következtetéseit.
Forrás: Magyar Idők
