A WHO megállapította, hogy a hosszú heti munkaidő betegséget okozhat, de vajon a globális versenyben vállalható-e a négynapos munkahét? Ennek nézett utána a közszolgálati Deutsche Welle.

Skóciában kísérleti program indul – a kormány támogatásával – amely kipróbálja, hogy a gyakorlatban mit is jelent a négynapos munkahét a cégek és a családok számára. A kormány nem véletlenül pártfogolja a négynapos munkahetet, mert egy friss közvélemény-kutatás szerint az emberek 83%-a támogatja azt.

Különböző szektorokban próbálják ki a négynapos munkahetet, hiszen az egész mást jelent a high tech-ben, mint a kiskereskedelemben, és ismét mást a rendőrségnél vagy a kórházakban.

Izland hajtotta végre eddig a legátfogóbb kísérletet a négynapos munkahéttel 2015 és 2019 között. A heti 40 órás munkaidő 35-36 órára csökkent. A kísérlet sikeres volt a szigeten, a résztvevők több mint 80%-a szívesebben dolgozna 4 napot 5 helyett, persze csak akkor, ha az nem jár jövedelemcsökkenéssel.

Izlandon a skandináv jóléti modell érvényesül, vagyis az állam rengeteg juttatást ad a polgárainak, és ezek közé tartozhat a négynapos munkahét is. Amely persze azt is jelentheti, hogy korábban kell kelni, mert a napi munkaidő meghosszabbodhat.

Japán más eset. A szamuráj mentalitás miatt sok helyi szinte halálra dolgozza magát. A távol-keleti szigetországban karosinak nevezik, ha valaki belehal a munkába. A kormány ez ellen kívánt lépni amikor bevezette azt, hogy a dolgozók választhatnak rövidebb munkahetet is.

Az amerikai Microsoft volt az úttörő e téren, a cég japán leányvállalatánál 2019 augusztusában ajándékozták meg a kissé meglepett munkatársakat a négynapos munkahéttel. Nem jótékonyságból cselekedtek, hanem számításból. Ez be is jött, mert a termelékenység 40%-kal nőtt! Persze ez a high tech, tehát a tapasztalat e téren elég speciális.

Spanyolországban hároméves kísérleti programot fogadott el a kormány. A Más Pais nevű kis baloldali párt javasolta ezt először még a Covid–19-járványra hivatkozva, de azután a baloldali kormány is mögé állt.

A Bloomberg szerint több száz vállalat vesz részt a kísérleti programban. Spanyolországban száz éve nem csökkent a munkaidő, így történelmi változást jelenthet a négynapos munkahét. Persze Spanyolországban nem a japán munkamorál az uralkodó, de a járvány rádöbbentette a spanyolokat is arra, hogy lehet változtatni, hiszen az informatika ezt már csaknem mindenütt lehetővé teszi.

A svédek másképp próbálkoztak: a nyolcórás munkanapot csökkentették hat órára. A fizetés maradt változatlan. A tapasztalatok vegyesek voltak, ezért nem is folytatták ezt a kísérletet. A munkaadók ugyanis nem akartak ugyanannyit fizetni kevesebb munkáért.

Sokan Németországban is csökkenteni akarják a munkaidőt, noha az már így is rövid: 34,2 óra a német átlag. 2020-ban Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall azért javasolta a munkaidő csökkentését, hogy ily módon el lehessen kerülni az elbocsátásokat. A szakszervezet azzal érvelt, hogy ezzel a módszerrel nemcsak a dolgozók, hanem a munkaadók is jól járnak, mert megtarthatják a jólképzett munkaerőt, akit esetleg válság miatt elbocsátanának.

Forrás: HVG