Az Európai Bizottság nagy ívű cselekvési tervet terjesztett elő a szociális jogok európai pillérére vonatkozóan. Ez a pillér azt a húsz fő alapelvet és jogot határozza meg, amely a 21. században elengedhetetlenek a munkaerő-piacok és jóléti rendszerek méltányos és gördülékeny működéséhez.

A cselekvési terv szociálisan erős Európa kialakítását hivatott előmozdítani, amely jövőorientált módon közelíti meg a foglalkoztatás és a készségfejlesztés kérdését, és lehetővé teszi a méltányos, inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági helyreállítást.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv további konkrét intézkedéseket vázol fel a pillér alapelveinek végrehajtására. A cél az, hogy ezt a tagállamok és az EU közösen, a szociális partnerek és a civil társadalom tevékeny részvételével valósítsák meg. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy Európa naprakésszé tegye szociális szabályait, miközben sikeresen kezeli az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményei által előidézett átalakulást. A terv a foglalkoztatásra, a készségekre és a szociális védelemre vonatkozóan három kiemelt célt határoz meg: az EU-nak 2030-ig el kell érnie, hogy:

1. a 20–64 évesek legalább 78%-ának legyen munkahelye,
2. minden évben a felnőttek legalább 60%-a részesüljön képzésben,
3. legalább 15 millióval kevesebb ember legyen kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának.

A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a három célt, és felszólítja a tagállamokat, hogy saját nemzeti célok meghatározásával járuljanak hozzá ehhez az erőfeszítéshez. A Bizottság a héten a szociális kérdésekkel foglalkozó Eurobarométer-felmérés eredményeit is közzétette, amelyekből egyebek között kiderül, hogy EU-szerte és Magyarországon egyaránt a válaszadók csaknem 88%-a fontosnak tartja a saját szempontjából, hogy Európa szociálisan érzékeny legyen, azaz gondoskodjék az esélyegyenlőségről, a munkaerő-piaci hozzáférésről, a méltányos munkafeltételekről, valamint a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról.
 

Az Európai Bizottság ma ajánlást is előterjesztett arra vonatkozóan, hogyan célszerű a Covid19-válságot követően hatékonyan és aktívan támogatni a foglalkoztatást. Az ajánlás konkrét iránymutatást nyújt a tagállamoknak: uniós forrásokkal támogatható olyan szakpolitikai intézkedéseket vázol fel, amelyek révén a tagállamok a munkahelyek megőrzéséről fokozatosan a munkahely-teremtő fellendüléshez szükséges lépésekre helyezhetik át a hangsúlyt. Az ajánlás ösztönzi a munkahelyteremtést és a hanyatló ágazatokból a felfutó ágazatokba, különösen a digitális és a zöld ágazatba irányuló pályamódosítást. Az új intézkedéseknek három elemet kell tartalmazniuk:

1. a munkaerő-felvétel ösztönzése és a vállalkozások támogatása;
2. továbbképzési és átképzési lehetőségek;
3. a foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott támogatás növelése.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv – Kérdések és válaszok a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről –Tájékoztató a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről – A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum – A Bizottság ajánlása a foglalkoztatás Covid19-válságot követő hatékony és aktív támogatásáról – Kérdések és válaszok: A Bizottság ajánlása a foglalkoztatás Covid19-válságot követő hatékony és aktív támogatásáról – Tájékoztató a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról –A szociális kérdésekről szóló Eurobarométer felmérés eredményei – A szociális kérdésekről szóló Eurobarométer felmérés Magyarországra vonatkozó eredményei

Bizottsági javaslat az egyenlő és átlátható bérezésre

Az Európai Bizottság ma javaslatot terjesztett elő a bérek átláthatóságáról azért, hogy az EU-ban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő bérben részesüljenek. Javaslatában a Bizottság például azt szorgalmazza, hogy az álláskeresők tájékoztatást kapjanak a bérezésről, a munkavállalóknak joguk legyen megismerni az azonos munkát végző dolgozók bérszintjét, a nagyvállalatoknak pedig kötelező legyen adatokat szolgáltatniuk a nemek közötti bérszakadékra vonatkozóan.

A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyek segítségével a munkavállalók érvényt szerezhetnek a jogaiknak, köztük az igazságszolgáltatáshoz való joguknak. A munkáltatók a jövőben nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkező álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére névtelen adatokkal kell szolgálniuk a bérekkel kapcsolatban.

A javaslat értelmében a munkavállalók kártérítésre is jogosultak lesznek a bérezés tekintetében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért. Az új intézkedések figyelembe veszik a Covid19-világjárvány munkáltatókra és munkavállalókra – különösen a női munkavállalókra – gyakorolt hatását, és több eszközt biztosítanak a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkahelyi bérdiszkrimináció kezeléséhez.
A jogalkotási javaslat az egyenlő bérezés két alapvető elemére összpontosít: a fizetések átláthatóságának biztosítására, illetve arra, hogy a bérdiszkrimináció áldozatai könnyebben részesülhessenek jogorvoslatban.

A bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedések:

• A bérek átláthatósága álláskeresők számára– A munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról. A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat.
• A munkavállalók tájékoztatáshoz való joga– A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről.
• Adatszolgáltatás a nemek közötti bérszakadékról– A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat. A szervezeten belül az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók kategóriái szerinti bontásban is tájékoztatást kell adniuk a női és férfi alkalmazottak közötti bérszakadékról.
• Közös bérértékelés– Ha a bérekről szolgáltatott adatok legalább 5%-os bérszakadékot mutatnak a nemek között, és a munkáltató ezt nem képes objektív, nemektől független tényezőkkel megindokolni, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve értékelniük kell a béreket.

A jogorvoslatra vonatkozó intézkedések:

• Kártérítés a munkavállalók számára– A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedő munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, ideértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését.
• A bizonyítási teher a munkáltatóra hárul– Alapesetben a munkáltatónak, és nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés.
• Bírságokat is magukban foglaló szankciók– A tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazásról szóló szabály megsértésének esetére, ideértve a kiszabható bírságok minimális szintjét is.
• Az egyenlőséggel foglalkozó szervek és a munkavállalók képviselőijogi vagy közigazgatási eljárásokban eljárhatnak a munkavállalók nevében, és vezető szerepet vállalhatnak az egyenlő díjazásra vonatkozó kollektív keresetek esetében
• Irányelvjavaslat a bérek átláthatóságáról az egyenlő díjazás elvének megerősítésére

Ha a Bizottság javaslatát jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács, a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre, hogy az elfogadott irányelvet átültessék nemzeti jogukba.

Forrás: Infovilág