A két fél abban legalább egyetért, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei nem szenvedhetnek kárt a “jogállami fék” esetleges aktiválása miatt – írja a Népszava.

 Továbbra is jelentős eltérések vannak a jogállamot az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről az Európai Parlament és a kormányokat képviselő EU Tanács álláspontja között

- tájékoztatták a Népszavát a megbeszéléseket jól ismerő források a tárgyalódelegációk keddi ülése után. A két intézmény küldöttsége egyelőre nem tud dűlőre jutni olyan alapvető kérdésekben, hogy a szankciók milyen mulasztásokra terjedjenek ki és milyen döntéshozatali eljárással biztosítsák a jogsértések gyors és hatékony orvoslását. A két fél abban legalább egyetért, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei nem szenvedhetnek kárt a “jogállami fék” esetleges aktiválása miatt.

A soros német EU-elnökség mihamarabb tető alá szeretné hozni az egyezséget az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételekről. A németek által javasolt és a tagállamok minősített többsége által jóváhagyott szöveget sem az országok egy része, sem az EP többsége nem támogatja.

Mindkettő azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a közösség hosszútávú büdzséjéről és a járvány utáni gazdaságélénkítési alapjáról szóló megállapodást, ha a rendelettervezet nem tükrözi a követeléseit. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament éppen a megbeszélések napjára időzítette annak a friss közvélemény-kutatásnak (25 ezer embert kérdeztek a 27 tagállamban) a nyilvánosságra hozatalát, amely többek között azt vizsgálta, hogy az uniós polgárok támogatnák-e az EU-s források összekötését a jogállam és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával. 

A megkérdezett magyarok 72 százaléka támogatta a kezdeményezést, 36-36 százalékuk teljesen, illetve inkább egyetértett az állítással. Az uniós polgároknak átlagosan 77 százaléka helyeselte a javaslatot.

Az egyetértők aránya mindenütt meghaladta a 70 százalékot, Csehországot kivéve, ahol az csak 59 százalék volt. A felvetéssel leginkább a ciprusiak (89 százalék), a luxemburgiak (86 százalék) és az osztrákok (83 százalék) azonosultak, míg a cseheken kívül a litvánok és a belgák (70-70 százalék) a legkevésbé. Figyelemre méltó, hogy a hollandoknak csak 71 százaléka lelkesedett az ötletért, miközben kormányuk az erős és számonkérhető jogállami feltételrendszer bevezetésének legeltökéltebb harcosa európai szinten. Roberta Metsola máltai EP-képviselő, az Európai Néppárt alapjogokért felelős szóvivője szerint hiba lenne figyelmen kívül hagyni a felmérés reedményét. “A jogállami feltételrendszer megteremtése kulcsfontosságú az EP számára, és továbbra is azon leszünk, hogy ennek érvényt szerezzünk” - nyilatkozta.

Forrás: Népszava