Bernd Osterloh, a Volkswagen munkaügyi vezetője kerek-perec elutasította azt az IG Metall javaslatot, amely a négynapos munkahét bevezetésére vonatkozott, és aminek értelmében strukturális átalakításokat lehetett volna eszközölni a cégnél. A Mérce cikke a Reuters nyomán.

Osterloh szerint – bár a könnyebben, kevesebb munkással megépíthető elektromos autókra egyre nagyobb a kereslet – semmi szükség a négynapos munkahétre a leépítések elkerüléséhez.

Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a Welt am Sonntagnak adott interjújában a munkaügyi vezető elmondta, hogy a cég költségcsökkentési tervéhez hozzátartozik 7 ezer adminisztratív munkakörben dolgozó korai nyugdíjazása is.

Ezen a ponton nem beszélhetünk kevesebb munkáról

– nyilatkozta Osterloh.

Ahogy arról a Mérce is beszámolt korábban, a termelési volumen csökkenése és az ebből egyenesen következő alacsonyabb élőmunkaigény hatásainak kompenzálására a négynapos munkahét bevezetését javasolta a német autóiparban az IG Metall ipari szakszervezet augusztusban.

Amennyiben a jelenlegi ötnapos helyett egy nappal rövidebb ideig tartana a munkahét, el lehetne kerülni az ágazatban a tömeges leépítéseket.

A lap szerint a mintegy 2,3 millió Németországban dolgozó ipari munkást képviselő szakszervezet tárgyalásokat folytat a Daimler (Mercedes), a sebességváltókat és egyéb fődarabokat gyártó ZF, valamint az autóelektronikával is foglalkozó Bosch cégekkel a rendszer bevezetése érdekében.

Jörg Hoffmann, a szakszervezet vezetője a Süddeutsche Zeitung német lapnak elmondta, ezzel valójában a munkavállalók és a munkáltatók is jól járnának, hisz amellett, hogy a dolgozók meg tudják tartani munkájukat és bérüket, a cégnek is megmaradnak a jól képzett munkásai, és az elbocsátással járó költségeket is megspórolják maguknak.

Az IG Metall a magyarországi Vasas Szakszervezeti Szövetség nemzetközi partnere, néhány éve Magyarországon is – többek közt Győrben – vannak irodáik.

Magyarországon egyelőre nem különösebben népszerű a négynapos munkahét ötlete, a kormány inkább a maga sajátos rendszerű kurzarbeit megoldását alkalmazza, melynek keretében a dolgozó bérének egy részét pályázhatják meg a cégek, azonban ennél sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a multik támogatása, dolgozóik érdekeit alig figyelembe véve.

Ennek egyik fontos eleme a nagypénteki rabszolgatörvény, melynek jegyében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el kétéves munkaidőkeretet, vagyis azt, hogy a most előre „lepihent” munkaórák után az elkövetkezendő két évben túlórákat rendelhessenek el, mikor reményeik szerint felfut a termelés úgy, hogy nem kell őket kifizetniük.

Forrás: Mérce