Magyar, román, bolgár és ukrán vendégmunkások kerültek karantén alá Bajorországban, miután a letesztelt 500-ból 174 fő pozitív lett az új koronavírusra – írja a Mérce a The Guardian nyomán.

A helyi hatóságok ingyenesen tesztelik a gócpont körüli lakosságot hétvége óta Mamming községben, ahol az idénymunkásokat foglalkoztató mezőgazdasági egység is található. A munkások elsősorban uborkaszüretre érkeztek a dél-német tartományba.

A helyi hatóságok szerint a farm nem tartotta be következetesen a higiéniai előírásokat, amelyekkel akadályozható lett volna a vírus terjedése. A bajor egészségügy-miniszter ígéretet tett rá, hogy a hatóságok hamarosan tömeges tesztelésekbe kezdenek a mezőgazdasági vállalatoknál.

A német élelmiszeripart évtizedek óta bírálják – többek között – foglalkoztatási modellje miatt, melynek lényege, hogy a cégek nem közvetlenül alkalmazzák munkásaikat, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, legendásan rossz körülmények között, melynek egyik hátulütőjeként mutatkozott most be a járvány robbanásszerű terjedése több húsüzem dolgozóinak körében, de hasonló a helyzet a földeken is.

A Németországban különösen népszerű spárgát is – jellemzően román – kelet-európai vendégmunkások szedik, és nekik se sokkal jobbak a körülményeik, idénymunkásként nem is álmodhatnak a német munkavállalókat megillető jogokról. A helyzet annyira botrányossá vált, hogy Violeta Alexandru román munkaügyi miniszter május végén napokat töltött Németországban, hogy megismerkedjen a munkások körülményeivel.

Fellépésének – legalábbis helyi szinten – meg is lett a következménye, amennyiben az egyik spárgaföldnél, ahol a munkások a látogatása előtt éppen néhány napja sztrájkba léptek, azt is megörökítették, hogy a miniszter érkezése előtt gondosan kitakarították a helyszínt:

Németország április elején, a járvány idején határozott úgy, hogy 80 000 idénymunkást reptetnek be az országba a határzár ellenére, hogy biztosítsák a német élelmiszer-ellátást, ugyanis a többi centrumországhoz hasonlóan gazdasága és szociális rendszere nagyban támaszkodik az olcsó, külföldi munkaerőre.

De vannak hasonló helyzetben vendégmunkások a magyar gazdaságban is: május elején Magyarország is megnyitotta határait a szomszédos országokból érkező mezőgazdasági munkások előtt, Szijjártó miniszter pedig a Németországban most éppen korlátozott munkaerő-kölcsönző cégekkel való együttműködésben látja a gazdasági fellendülés zálogát.

Ezen cégek szerepe egyébként a magyarországi munkások foglalkoztatása terén is egyre nagyobb, és a válságban megmutatkozott, mennyire kiszolgáltatott a kölcsönzött munkások helyzete: tőlük szabadulnak meg a cégek először visszaesés esetén, ráadásul mivel munkásszállás és munka nélkül maradtak, sokan egyenesen az utcára kerültek.

Forrás: Mérce