A szövetségi legfelsőbb bíróság 6-3 arányban döntött úgy, hogy az amerikai jogrendszer egyik leglényegesebb, több mint fél évszázada elfogadott jogszabálya a szexuális irányultság és nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetést is tiltja.

Az amerikai legfelsőbb bíróság hétfői döntése értelmében a melegeket, a leszbikusokat és transzneműeket (LMBT) is oltalmazza a munkahelyi diszkrimináció tilalmát kimondó törvény, az amerikai jogrendszer egyik leglényegesebb, több mint fél évszázada elfogadott jogszabálya. A többségben konzervatív bírákból álló törvényszék döntése jelentős győzelem az LMBT-közösség jogainak érvényesítésében.

A szövetségi legfelsőbb bíróság 6-3 arányban döntött úgy, hogy a történelmi jelentőségű, még Lyndon B. Johnson amerikai elnök által 1964-ben aláírt „polgárjogi törvény” (Civil Rights Act) cikke, amely tiltja a nemi alapú munkahelyi diszkriminációt, a szexuális irányultság és nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetést is tiltja.

A legfelsőbb bíróság döntése kiterjedt mások mellett két meleg férfi és egy transznemű ügyére, akik keresetet nyújtottak be, mert szexuális orientációjuk miatt veszítették el állásukat.

„Ha egy munkaadó, aki elbocsát egy személyt amiatt, hogy az homoszexuális vagy transznemű, akkor olyan jellemvonások vagy cselekedetek miatt bocsátja el, amelyeket nem kérdőjelezne meg, ha az illető más nemű lenne” – írta indoklásában Neil Gorsuch bíró. A konzervatív nézeteiről ismert Gorsuch, akit Donald Trump amerikai elnök nevezett ki, együtt szavazott John Roberts főbíróval és négy másik liberális társával.

A legfelsőbb bíróság döntése az AP hírügynökség szerint nemcsak az ilyen ügyekben érintett munkaadók számára jelent vereséget, hanem a Trump-kormányzat számára is, amelynek ügyvédei azzal érveltek, hogy a jogszabály nemekre és nem nemi orientációra vonatkozik. Gorsuch azonban ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett,

Donald Trump elnök pedig közölte, hogy elfogadja a bíróság „nagyon erős döntését”.

Joe Biden volt alelnök – aki feltehetően Trump demokrata párti riválisa lesz az elnökválasztáson – Twitter-üzenetében méltatta a döntést, amely szerinte újabb lépés a mindenki számára megvalósuló egyenjogúság felé.

A bíróság másik, ugyancsak Trump által kinevezett konzervatív bírája, Brett Kavanaugh – aki két másik konzervatív bírával együtt más álláspontra helyezkedett – azt írta a döntéshez fűzött különvéleményében, hogy szerinte a bíróság ezzel átírja a törvényt, miközben ez a kongresszus dolga lenne. Elismerte ugyanakkor, hogy ez „a meleg és leszbikus amerikaiak fontos győzelme”.

A legfelsőbb bírósági döntés várhatóan komoly hatással lesz az amerikai LMBT-közösség munkavállalóira, mert az államok zömében a törvények eddig nem védték őket a munkahelyi diszkriminációtól. A Kaliforniai Egyetemen belül működő, szexuális orientációt és nemi identitást kutató Williams Intézet becslése szerint

az Egyesült Államokban 11,3 millió tagja van az LMBT-közösségnek, és közülük 8,1 millióan munkavállalók.

Neil Gorsuch felhívta a figyelmet arra, hogy a legfelsőbb bíróság mostani határozata valószínűleg nem az utolsó ilyen jellegű döntés az LMBT-jogokat övező temérdek ügyben. Folyamatban lévő eljárások vannak például a transzneműek részvételéről az iskolai sportrendezvényeken, valamint a nemi alapon elkülönített mosdók és öltözők ügyében. Gorsuch ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy kereseteket nyújthatnak be olyan munkaadók, akiknek vallási indíttatásból vannak aggályaik a melegek, leszbikusok és transzneműek alkalmazása miatt.

Forrás: Híradó