Rövidített munkavégzés esetén a bérköltség egy részét vállalja át a magyar állam, a bértámogatás speciális magyar formája lesz – jelentette be Orbán Viktor kormányfő, azonban konkrétumokat (mit és mennyit engednek el, napi hány órás munkaviszony esetén, mennyi lesz rá az állami keret) egyelőre nem említett, ez majd a rendeletekből derül ki. Pedig a legtöbben talán a munkahelyvédelemre koncentráló lépéseket várták, mert a koronavírus-járvány március eleji elhatalmasodása miatt még a kormányzati becslés szerint is pár hét alatt 40 ezer ember veszítette el munkáját, és most legalább napi négyezer dolgozót küldenek el a cégek – írja a 24.hu.

Ezért, jobb híján, azoknak az országoknak a példáját lehet átnézni, amelyek már pár hete nemhogy beígérték, de már meg is valósították a munkahelymegőrzés ezen eszközét.

Németországban egy hónappal ezelőtt, március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. Két hete a parlament is elfogadta az intézkedést. Az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek – írtuk nemrég.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja. Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért). A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába. Németországban a 2008-as nagy pénzügyi világválság idején  is bevetették a rövidített munkaidőért cserébe állami támogatás szisztémáját, és bevált, 2009-ben még csökkent is a munkanélküliség.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet rendkívül gyorsan vált kritikussá, amit a számok jól illusztrálnak: az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét, március végéig pedig már 470 ezer vállalkozás tett így.

Alig van olyan ország az EU-ban, amely eddig ne vezette volna be vagy terjesztette volna ki az államilag támogatott munkaidő-csökkentés valamilyen módját.

A németek után Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország gazdasági csomagjainak is részét képezte valamilyen módon az államilag támogatott munkaidő-csökkentési támogatás – szedte össze nemrég a G7 Aztán még többen beálltak a sorba:

  • az Egyesült Királyságban és Csehországban 80,

  • Bulgáriában 60 százalékos bérkiegészítést jelentettek be,

  • Lengyelországban pedig a fizetés 40 százalékát finanszírozza meg az állam azoknál a cégeknél, amelyeknél a járvány miatt jelentősen visszaesik a bevétel.

A kormányfővel évek óta feltűnően jóban levő Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minap összeállított javaslatcsomagjában felvetette, hogy az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

Emellett azt is szorgalmazták, hogy a jelenleg csak egy viszonylag szűk körre érvényes járulékelengedést (a munkáltatói költséget nem kell fizetni, és a munkavállalónak sem kell a nyugdíjjárulékot és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie) sok egyéb szektorra terjesszék ki, és ne csak négy hónapig éljen az állami nagylelkűség.

Az Európai Bizottság által elindított kezdeményezés az EU-ban összesen 100 milliárd euró (vagyis közel 37 ezer milliárd forint) összeghatárig pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak kedvező feltételű kölcsönök formájában. Ezek a kölcsönök segíteni fognak a tagállamoknak abban, hogy fedezzék a csökkentett munkaidős foglalkoztatást ösztönző nemzeti programjaik költségét, melyek lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy alkalmazottaikat jövedelemtámogatás mellett csökkentett munkaidőben továbbra is foglalkoztassák.

Forrás: 24.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ