Kőszárhegyi gyári életképpel indítja beszámolóját a londoni Reuters hírügynökség. Emberek alig láthatók a műanyag alkatrészeket előállító üzemcsarnokban, szinte kizárólag robotok léptek az élő munkaerő helyébe. Ugyanezt üzeni a Prága környéki joghurtelőállítóban készült fotó: csak robotkarok, sehol egy ember. Az áttekintés szerint általános jelenség ez a kelet-európai iparban. A magasba szárnyaló bérszínvonal aláássa a régióról szóló azon közkeletű vélekedés érvényességét, hogy itt olcsó a munkaerő: a magyarországi, csehországi, lengyelországi gyártulajdonosok számára aligha adódik más kiút, mint hogy az automatizálásba invesztáljanak, ha meg akarják őrizni versenyképességüket – írja a 168 óra.

 A Reuters által megszólaltatott magyar szakszervezeti vezető, László Zoltán hangsúlyozza, hogy a jelenség már korántsem csak az autó-összeszerelésben tapasztalható. A cikkben említett adatok szerint miközben Magyarország gazdasága tavaly csaknem 5 százalékkal nőtt, az ipari beruházások értéke pedig három évre visszatekintve a legerőteljesebben emelkedett, az ipari szektorban 23 ezer munkahely szűnt meg, ami véget vetett a foglalkoztatottság hat éve tartó bővülésének. Az automatizálási folyamat eddig fokozatosnak volt mondható, de Josef Stredula, a Cseh-morva Szakszervezeti Szövetség vezetője olyan becsléseket említ, miszerint a munkahelyek tíz százaléka hamarosan eltűnhet.

Magyarország vonatozásában a Hays fejvadász cég 200 ezer munkahely robotokkal való helyettesítését jósolja az elkövetkező egy évtizedre.  

Az Európai Unió Bírósága Lengyelország elleni szankciók meghozatalát mérlegeli, miközben Varsó azt mondja, kész figyelmen kívül hagyni bármilyen tartalmú luxembourgi ítéletet. A Bloomberg amerikai hírügynökség, beszámolva arról a tárgyalásról, amely tegnap nyílt meg a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása miatt az uniós végrehajtó intézmény kezdeményezésére, úgy fogalmaz, hogy csirkejátékká vált az unió és Lengyelország jogvitája. Ezt a kifejezést – game of chicken – arra a konfliktushelyzetre szokták használni az angolban, amikor egyik fél sem hajlandó egy tapodtat sem engedni, nehogy a gyengeség látszatát keltse, holott mindkettőjüknek jobb lenne, ha valamicskét engednének.

A jogi összetűzés most - mondhatni – a sebek másodlagos elfertőződéséből ered.

Az alapvetően a jogállamiságról szóló ellentétet először az okozta, hogy a lengyel törvényhozás megváltoztatta a bírák kinevezésének, illetve felmentésének a rendjét - a parlamentnek adott jogköröket, a kormánytöbbséget jelentő politikának „osztott lapot”, és vett el hatáskört a bírák saját szakmai fórumától -, most pedig az képezi a vita tárgyát, hogy fegyelmi eljárás lehetőségét teremtették meg azon bírákkal szemben, akik nem tartják jogszerűnek az új rendszer alapján történt kinevezéseket-felmentéseket.

Az Európai Bizottság azt kéri az Európai Bíróságtól, hogy az kötelezze Varsót ennek a fegyelmi rendeletnek a felfüggesztésére, mert az brüsszeli megítélés szerint aláássa a demokráciát. A luxembourgi bírósági döntés napokon belül várható.

A varsói vezetés – írja a Bloomberg – otthon arra használja fel a pereskedést, hogy megszilárdítsa a kormányzó Jog és Igazságosság párt politikai támogatottságát, hiszen májusban Lengyelország államfőt választ. Egy magas rangú lengyel kormányzati illetékes – azt kérve, hogy kilétét ne fedjék fel – úgy tájékoztatta a hírügynökséget, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök kész teljesen figyelmen kívül hagyni az ítéletet. A Bloomberg megjegyzi, hogy Lengyelország a Fenntartható Kormányzati Indikátorok elnevezésű kimutatás szerint az EU, illetve az OECD 41 országa közül csupán Törökországnál és – húzzuk ki magunkat – Magyarországnál nyújt jobb teljesítményt jogállamiság szempontjából. A hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a lengyel törvényhozásban a legfelső bíróság ellenkező véleményének dacára fogadták el a fegyelmezés új eszközét megteremtő szabályokat. A lengyel bírószövetség február 29-ikei adatai szerint mintegy hatvan renitens bíró ellen indulhat eljárás, ami járhat felfüggesztéssel, akár 40 százalékos fizetéscsökkentéssel, vagy éppen áthelyezéssel. A múlt héten már indult is eljárás egy olyan bíró ellen, aki megkérdőjelezte a kormányzati fellépés jogszerűségét. 

Lengyelország igazságszolgáltatási rendszere súlyos beteg – jelentette ki Michal Wawrykiewicz varsói ügyvéd, a független bírák egyik jogi képviselője. Szerinte ha a kórt nem fékezik meg, akkor az el fog terjedni, megtámadja az EU közös jogi kereteit. „Független és pártatlan bíróságok nélkül nem lehet védeni sem a pénzügyeket, sem az emberi jogokat” – mondta az ügyvéd a Bloombergnek. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság vezetője eközben a Gazeta Polska című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bíróság a jelek szerint „az ellenzéket segíti”. Az újraválasztásáért küzdő Andrzej Duda köztársasági elnök pedig azt hangoztatta a minap, hogy az Európai Bíróság nem fogja rákényszeríteni Lengyelországra, hogyan intézze saját ügyeit. „Igen, része vagyunk az EU-nak, de mindenekelőtt lengyelek vagyunk” – harsogta. Halkan megjegyzem: az EU-ba belépő országok a csatlakozással elismerik az uniós jog elsőbbségét saját nemzeti jogukkal szemben.

Forrás: 168 óra

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ