A tech szektor régóta híres arról, hogy a nagyvállalatok örömmel élnek vissza az erőfölényükkel, és kényszerítik a dolgozóikat túlórára vagy éppen olyan döntéseket hoznak, melyek nem egyeznek a munkavállalók értékrendjével – írja a raketa.hu.

Az előbbire példa a már rövid távon is kiégést és egyéb pszichológiai károkat okozó, fokozott, szinte szünet nélküli munkaidőszak, az úgynevezett „crunch” periódus, amely a legnagyobb amerikai videojáték-kiadókra (Electronic Arts, Activision) épp úgy jellemző, mint pár sikeresebb kelet-európai vállalatra (CD Projekt Red), utóbbira pedig az olyan környezetszennyezést okozó cégpolitika, amely miatt már például az Amazonnál már nagyobb dolgozói utcára vonulások is történtek.

A szakszervezet, ez a dolgozók érdekérvényesítésére szolgáló, nem egészen véletlenül elfeledett eszköz viszont most először formálódott meg egy tech vállalatnál – nevesítsük: a Kickstarternél.

Ettől persze még nem fog kikelni Lenin a mauzóleumból, és öles léptekkel megindulni a Szilícium-völgy irányába, de azért ez talán már egyfajta barátibb céges környezet felé fordulást jelenthet.

A Kickstarter egyébként egyike az első, és máig talán legismertebb közösségi finanszírozású oldalaknak, ahol az emberek mindenféle szívüknek kedves projektet támogathatnak. Nagyon sok ismertebb videojáték is ezen az úton, közösségi finanszírozással született meg, de a felhasználók beálltak találmányok, könyvek, akár társasjátékok mögé is. Ám hiába ez a legpatinásabb a hasonló oldalak között, azért a Kickstarter sem mérhető a Google-höz, az Amazonhoz vagy a többi óriáshoz.

Ettől függetlenül természetesen a Kickstarter vezetése is ott gátolta a kezdeményezést, ahol csak tudta. A szakszervezet megalakítása pedig végül ugyan győzött a szavazáson, de túlzás lenne egységes hozzáállásról beszélni: 46 dolgozó szavazott mellette, 37 pedig ellene. Ebből is látni, hogy a szakszervezet megítélése még az érintettek körében sem egyértelmű.

Gizmodo értesülése szerint például cirkulálni kezdett egy körlevél a veterán alkalmazottak között, amelyben az organizáció megalakítását a szakszervezet céljainak félreértelmezésének nevezték, amely így majd a "kivételezett helyzetű" dolgozókat szolgálhatja.

Ami különben egy rendre előkerülő vád ezzel az érdekszövetséggel kapcsolatban.

A szakszervezet megalakításán nagyjából egy éve dolgoznak, és a tervekkel a szervezők tavaly márciusban álltak a nyilvánosság elé. A Kickstarter ezután pedig minden követ megmozgatott, hogy a dologból ne legyen semmi. Először is visszautasították, hogy önként elismerjék a szakszervezetet, a szervezők közül pedig többeket is „szokatlan körülmények között” kirúgtak. A vállalat egy ügyvédi irodát is felfogadott, amely önmagát úgy hirdeti, hogy segít megakadályozni a szakszervezetek létrejöttét.

A szavazás után egyébként a Kickstarter vezérigazgatója, Aziz Hasan így nyilatkozott:

Támogatjuk és tiszteletben tartjuk a döntést, és büszkék vagyunk arra a fair és demokratikus folyamatra, amely ideáig vezetett.

Persze, ahogy arról már fentebb szó volt, ettől még a kommunizmus kísértete nem fogja bejárni a Szilícium-völgyet, és nem csak azért mert a szakszervezet alapvetően egy az erőviszonyok kiegyenlítésére szolgáló, a piaci viszonyok között értelmezhető organizáció, nem pedig az odacsapó munkásököl. Hanem azért sem, mert az igazi gigászok, a Google, a Microsoft, az Amazon már csak méretükből adódóan is ellenálltak eddig is minden hasonló kísérletnek.

Habár a szektor ezen gigászainál egyre nagyobb a dolgozói mozgolódás, valódi változás nem holnap lesz – ha lesz egyáltalán. Egyelőre a maximum elérhető célnak a kisebb tömörülések tűnnek, például a Facebook vállalati kávézóinak dolgozói, vagy a campusán a biztonsági őrök sikerrel hoztak létre szakszervezetet, de ennél semmi több nem látszik jelenleg esélyesnek.

Forrás: raketa.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ