Befogadta és a tagállamok felé elfogadásra ajánlotta az Európai Bizottság azt az egyezményt, ami a munkahelyi erőszakot és zaklatást akarja eltörölni. A Mérce cikke.

Az ún. 190-es számú Konvenció szövegét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotta meg 2019 júniusában azzal a céllal, hogy a munkahelyi erőszakformák felismerésére és megakadályozására nemzetközi normákat állítson fel.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet 1919-ben alapították, először a Népszövetség, majd az ENSZ ügynökségeként tevékenykedett. A szervezet maga egy folyamatos háromoldalú egyeztetőfórum, amely a munkavállalók, a munkaadók és a kormányok közötti együttműködést igyekszik elősegíteni.

A szociális jogokért felelős EU-biztos, Nicolas Schmit szerint

Ez az új egyezmény egy régóta várt eszköz arra, hogy mindenkinek meg lehessen védeni az erőszak- és zaklatásmentes munkakörnyezethez való jogát. Ha megszületik a döntés, a tagállamok támogatást fognak kapni a ratifikációjához és a bevezetéséhez.

Helena Dalli, egyenlőségért felelős biztos is üdvözölte a fejleményeket:

A nők elleni erőszak a munkahelyeken mindannyiunkra hatással van. Természetesen az áldozatokra elsősorban, de a munkatársakra, kollektívákra is. Ez a Nemzetközi Egyezmény a jogi megoldás arra, hogy biztosítva legyen a nők és férfiak védelme a munkahelyi erőszaktól és zaklatásoktól. Arra buzdítom a tagállamokat, hogy ratifikálják ezt az egyezményt. Mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket, hogy tényleges változást tudjunk elérni a nemi egyenlőség terén.

Az Európai Unió nem tudja maga ratifikálni az egyezményt, mivel nem tagja a Nemzetközi Munkaügyi szervezetnek, de a tagállamok már képesek erre, ezért a bátorítás a Bizottság részéről.

Az Egyezmény szerint a munkahelyi erőszak és zaklatás „magában foglalhat emberi jogsértéseket vagy visszaéléseket, ezért az egyenlő lehetőségekre nézve fenyegetést jelent, elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a tisztességes munkavégzéssel.” A munkahelyi erőszak és zaklatás a szövegben definiált, eszerint mindegy olyan

viselkedés, gyakorlat vagy fenyegetés” annak minősült, ami „azt célozza, valósítja vagy valószínűleg valósítja meg a fizikai, pszichológiai, szexuális vagy gazdasági károkozást.

Felhívja a tagállamok figyelmét azok felelősségére az általános zéró tolerancia megteremtése terén.

Az új nemzetközi munkaügyi sztenderd a munkások és alkalmazottak védelmét célozza, méghozzá tekintet nélkül azok szerződéses státuszára, és beleértve a betanítás alatt lévőket, gyakornokokat és segédeket is. De ugyanúgy a védelem körébe tartoznak a munkaidejüket már kitöltöttek, az önkéntesek, a munkakeresők és az állasokra pályázók is.

A zaklatás és erőszak megvalósuláshatóságának fizikai tereit az egyezmény kiterjeszti az összes térre, ahol a munkavállaló munkát végez, pihen vagy étkezik, tisztálkodik, vagy öltözik. Ugyanígy megvalósulhat munkahelyi zaklatás eszerint munkával kapcsolatos utazások során, képzéseken, társasági eseményeken, munkával kapcsolatos beszélgetésekben, munkaadó által biztosított szálláson vagy munkába való oda- és visszaúton.

Jelenleg Magyarországon a munkaügyi bíróságok mellett Egyenlő Bánásmód Hatóság is foglalkozik a munkahelyi zaklatásokkal, tekintettel arra, hogy a zaklatás az egyenlő bánásmód követelményének a körében értékelendő magatartás.

Az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése esetén az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény („Ebktv.”) speciális bizonyítási szabályt állapít meg. Ez alapján

a sérelmet szenvedett félnek elegendő valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte és rendelkezik az Ebktv. által rögzített védett tulajdonsággal (pl. neme, vallása, fogyatékossága).

Forrás: Mérce

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ