A venezuelai kormány győzelmi jelentéseket közölt a petró nevű nemzeti kriptodeviza használatának terjedéséről, szerintük milliók használták. Más jelentések szerint viszont a polgárok egymás sarkát tapossák, hogy megszabaduljanak az ingyen kapott érméktől. A kereskedők kényszer hatására jelentős diszkonttal kell eladják áruikat, ami megint áruhiányhoz vezethet. Egy kereskedőt letartóztattak – írja a Privátbankár.

A venezuelai kommunizmuson, gazdaságpolitikai baklövéseken a jelek szerint a petró nevű kriptodeviza sem sokat segített. Eszkalálódnak a problémák, milliók rohannak elkölteni petrójukat.

A venezuelai kormány január 4 én bejelentette hogy a Petró nevű nemzeti kriptodeviza használata december 18 és január 3 között jelentősen növekedett – írta a News.Bitcoin.com híroldal. Mintegy 2,5 millió tranzakciót bonyolítottak le a BiopagoBVD nevű rendszeren keresztül, amelyet a Bank of Venezuela működtet és amely lehetővé teszi a petró elköltését az üzletekben. Több mint 1,2 millió vevő 7422 üzletben használta az országban ebben az időszakban.

Állítólag eddig már majdnem hatmillió család alkalmazta ezt a fizetési eszközt. A petrót elvileg 2018 márciusában indították el a Cryptocompare.com szerint. Korábbi jelentések azonban inkább arról szóltak, hogy nagyítóval kell keresni bárkit, aki használja is.

Nyolcmillió karácsonyi ajándék

Vélhetően ezért is történt, hogy a venezuelai kormány három és fél millió közalkalmazottnak és négy és fél millió nyugdíjasnak fejenként fél-fél petrót ajándékozott decemberben, hogy a rendszert tesztelje (ennek értéke mintegy 20-30 amerikai dollár). Egy megfelelő kártya segítségével a petróval az erre felhatalmazott üzletekben lehet fizetni.

Csakhogy ez a szituáció rendkívül rossz a kereskedők számára, őket ugyanis kötelezik arra, hogy fix árfolyamon fogadják el a digitális devizát. Ez két és fél millió venezuelai bolívar (VES) petrónként, miközben ugyanezt a szabad piacon egymillió bolívarért meg lehet kapni. (Decemberben egy dollár mintegy 47 ezer bolívart ért.)

Tart az eladói nyomás

Elvileg több mint 50 százalékos profitot lehet elérni az olcsó petró felvásárlásával. Eduardo Gomez kriptodeviza-szakértő szerint azonban a petróval foglalkozó kereskedési platformok ajánlati könyvei így is dugig vannak az eladási oldalon. Szinte üresek viszont a vételi oldalon. Az emberek egy “shitcoin” (kb. “szemét kriptodeviza”) formájában kaptak segélyt, egy súlyos válságban levő gazdaságban. A kereskedőket pedig rákényszerítik, hogy elfogadják ezt az értéktelen pénzt – hangzik a News.Bitcoin.com kritikája.

Ráadásul amikor a fogyasztók vásárolnak a petróval, a kereskedők még csak nem is a digitális fizetőeszközt kapják meg. Ehelyett a Biopago rendszer konvertálja azt egy fix árfolyamon a hiperinflációs nemzeti valutára, és ezzel fizet a kereskedőknek. Átszámítva 60 amerikai dolláros áron kell elfogadniuk a petrót, de csak 38 dollár értékű bolívart kapnak érte a konverzió után.

Betiltották az áremelést

A kereskedők erre árakat emeltek és különdíjakat vezettek be a petrós fizetések esetében, de ezt is megtiltották nekik. Legalább egy kereskedőt letartóztattak a tilalom megsértése miatt .

Olajból kinövő pénzfa. A petro alapító dokumentuma (white paper)

Vannak akik abban reménykednek hogy a piac majd beáll egy egyensúlyi szintre. Lesznek, akik olcsón vásárolnak petrót, hogy elköltsék. Mások attól tartanak hogy magas rangú kormányzati tisztviselők fogják nagy mennyiségben a piacra önteni a petrójukat. Vannak pletykák arról is, hogy nagyszabású pénzmosás folyik a petróval a korrupciójáról és kábítószer-tranzitjáról is híres országban.

A bauxittól a gyémántig

Félő az is, hogy miután a kereskedőket rákényszerítik arra, hogy mintegy ötven százalékkal kevesebbért adják el az áruikat, hamar ki fognak fogyni a készletekből. Ez abból is látszik, hogy hosszú sorok állnak az üzletek előtt, hogy az emberek elkölthessék petrójukat.

Közben Nicolas Maduro elnök nemzetközi szinten is tovább népszerűsíti a petrót. Egy interjúban azt mondta, hogy olajat készülnek eladni ebben az évben ezért a digitális fizetőeszközért cserébe. A petró elvileg olaj, arany, vasérc és bauxit fedezettel rendelkezik, sőt van, ahol gyémántokat is említenek.

Sehol sem jegyzik?

A petrót azonban nem jegyzik a nagyobb nemzetközi kriptodeviza-tőzsdéken, platformokon. Az adatbázisok szerint 2018 március 20-án indult hatvan amerikai dolláros induló áron. A Cryptocompare weboldal szerint átlagárfolyama azonban csak 16 dollár 70 cent. Az érmék nagy része 2018-ban a venezuelai államnál maradt, egy részét adták el vagy osztották szét annak idején.

A petró kezdeti elosztása

(forrás: alapító dokumentum, "whitepaper")

Állítólag 2018-ban 735 millió  dollár bevételre tett szert a venezuelai állam a petró befektetőknek történő értékesítéséből. De ettől eltérő becslések is napvilágot láttak. A teljes kibocsátott mennyiség 100 millió darab. (A vele foglalkozó állami weboldal ma épp nem működött.)

Sokan kétlik, hogy ezt a fizetőeszközt valóban olajra vagy más nyersanyagra lehetne váltani, sőt még azt is, hogy kriptodeviza-e egyáltalán. (Klasszikus értelemben biztosan nem, hiszen nem decentralizált, hanem egy központból szervezett, irányított.) A nyersanyagra válthatóságot nem szabályozták megnyugtatóan az Investopedia tavaly nyári cikke szerint szerint.

Muszlim kriptó?

Egyébként nem Venezuela az egyetlen, amely problémáin modern pénzügyi megoldásokkal szeretne javítani. Nemrég például a muszlim országok találkozóján Malajzia, Törökország, Irán, Katar és Indonézia az iráni elnök javaslatára arról tárgyalt, hogy hozzanak létre egy muszlim kriptodevizát az amerikai dollár hegemóniájának csökkentésére.

Az év végén Kuala Lumpurban rendezett találkozón arról beszéltek, szeretnék függőségüket az amerikai dollártól mérsékelni. A piaci árfolyamok ingadozásának hatásait csökketenék.(Ez valószínűleg valamilyen más devizákhoz kötött, stabilizált, úgynevezett “stablecoin”.-t jelent.) Emellett az országok pénzügyi és kereskedelmi együttműködésének szorosabbá vonásáról is beszéltek.

Más okokból sok más állam és jegybank is foglalkozik a kriptodevizákkal vagy hasonló modern digitális fizetőeszközökkel. Közöttük Kína és az EKB is, az utóbbi programtól nemrég itt írtunk.

Forrás: Privátbankár

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ