A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól. Csütörtökön egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

A kormány múlt heti ülésén határozott arról, hogy jövőre három lépésben hat százalékkal emeli a közszférában dolgozók bérét, és emiatt elhalasztja a jelenleg 25 százalékos áfakulcs január elsejétől tervezett 1 százalékpontos csökkentését.

Erre a lépésre azért szánta el magát a kabinet, mert a tanítók és a tanárok október 10. óta tartó sztrájkja miatt a kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

A 233 ezer köztisztviselő és közalkalmazott bére tavaly 41,8 milliárd kunát (1851,7 milliárd forintot) tett ki, ebben az évben pedig várhatóan 43,8 milliárd kunára növekszik (januárban egyszer már 3 százalékkal, júniusban pedig 2 százalékkal emelte az állam az alapfizetéseket). A jövőre bejelentett béremeléssel a jelenlegi kormány mandátuma alatt közel 20 százalékkal nőnek a jövedelmek a közszférában.

Amennyiben a kabinet teljesítené az oktatási dolgozók követeléseit, az további 3,5 milliárd kunával megterhelné a költségvetést. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közszférában dolgozók bére 18 százalékkal elmarad a magánszférában dolgozókétól.

Mindazonáltal január 1-jétől Horvátország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét is. Andrej Plenkovic kormányfő pedig nem szeretné, ha az uniós elnökség hat hónapját a sorozatos sztrájkok határoznák meg. Ugyanezen oknál fogva az előrehozott parlamenti választások sem tartja a legjobb megoldásnak, mert január 1-jéig biztosan nem tudna megalakulni az új kormány.

Politikai elemzők szerint ezt a helyzetet használják most ki a szakszervezetek, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra.

 Forrás: Eduline