Valami még mindig nagyon bűzlik a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiak körül, hiszen hiába kell elvileg a Brexit miatt tartós letelepedési engedélyt kérni, eltérő arányban folyamodnak azért. A hivatalosan a szigetországban élő magyarok több mint fele már kért ilyen engedélyt, aminél aktívabbak csak a bolgárok voltak eddig. Ennek az egyik lehetséges magyarázata az, hogy az eddigi gyanúnak megfelelően a hivatalosan kimutatottnál több magyar él az országban.

Egyre több magyar kér tartós letelepedést – Talán túl sok?

Augusztus végéig már közel 40 ezer magyar állampolgár kért tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban az ottani belügyminisztérium adatai szerint.

Az adatokból az látszik, hogy áprilisban a regisztráció elején rögtön több mint 13 ezer akarta bebiztosítani magát a Brexit hatásai ellen, azóta viszonylag stabilan havi 3-5 ezer magyar regisztrált.

Onnan ugrott meg augusztusban 8200-ra a számuk, ami részben annak is köszönhető, hogy reális veszéllyé vált az október végi hard Brexit Boris Johnson kormányra kerülésével.

A legtöbben eddig Lengyelországból regisztráltak tartós letelepedési engedélyért, onnan több mint 240 ezer állampolgár maradna az országban a Brexit után is. Mögöttük jönnek a románok, közel 190 ezren kértek már tartós letelepedési engedélyt a szigetországban,

a magyar adatot a litván és a bolgár haladja még meg.

Ennél is fontosabb azonban az, hogy a hivatalosan az országban tartózkodó állampolgárok mekkora része folyamodott eddig letelepedési engedélyért a Brexit utánra:

Látszik, hogy ha a brit statisztikai hivatal (ONS) hivatalos adatait vesszük alapul, akkor a szigetországban élő 77 ezer magyar magyar több mint fele kért már tartós letelepedési engedélyt. Ennél magasabb arányban csak a bolgárok kérték eddig, hogy a Brexit után is maradhassanak az országban, a vizsgált kilenc keleti EU-tagállam átlaga pedig 40 százalék ebben a mutatóban.

Látható, hogy elég nagy a szórás, a lengyeleknek és a litvánoknak egyelőre alig a negyede kérte, hogy a Brexit után is legálisan maradhasson az Egyesült Királyságban. De minek köszönhető ekkora eltérés? Az alapvető logika alapján két dolog befolyásolhatja:

  1. Néhány ország állampolgárai valamiért lassabban mennek el regisztrálni, de majd végül összerázódnak a számok
  2. Néhány ország állampolgárai összességében is nagyobb eséllyel kérnek tartós letelepedési engedélyt, vagyis a nemzetek maradási hajlandósága nagyon eltérő. Erre lehetséges magyarázat, hogy a magyarok később indultak el nagyobb tömegben, kevésbé számítanak "letelepedettnek", így könnyebben mozdulnak a barátságtalanná váló környezetben.
  3. A harmadik lehetőség, hogy a valóságban egyáltalán nem szór ennyire a regisztrációs aktivitás. Ez esetben jogosan gyanakodtunk az elmúlt években, az ONS által kimutatottnál lényegesen több magyar állampolgár él a szigetországban.

Még bőven van idejük a magyaroknak

Egyelőre a Brexit sorsa is kérdéses, hiszen Boris Johnson egyelőre elszánt, hogy akár megállapodás nélkül is kilép az Európai Unióból. A kérdés csak az, hogy a következő egy hónapban megbuktatják-e a miniszterelnököt, tartanak-e előrehozott választást vagy újabb halasztást kérnek Brüsszeltől.

A tartós letelepedés igényléséhez az uniós állampolgároknak a Brexit előtt az Egyesült Királyságban kell élniük, alapesetben 2021 közepéig regisztrálhatnak a belügyminisztériumnál. Ha viszont az ország megállapodás nélkül lép ki, akkor azok maradhatnak hosszútávon, akik 2020 végéig igényelnek letelepedési engedélyt és meg is kapják azt.

Vagyis a folyamatosan érkező havi adatokból közelebb kerülhetünk ahhoz, hány magyar is él pontosan a szigetországban. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy legalább 150-200 ezer ehet a reális szám a hivatalosan kimutatott 80 ezerrel szemben, tavaly a budapesti brit nagykövetség is azt válaszolta kérdésünkre, hogy reálisabbnak tartja a becslésünket, a hivatalosan ismertnél lényegesen több magyar élhet az Egyesült Királyságban.

Forrás: Portfolio

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ