Egész napos sztrájkba kezdtek október 2-án a görögországi dolgozók. A munkabeszüntetést a júliusban megválasztott Új Demokrácia konzervatív párt új törvényjavaslatai váltották ki, ugyanis a kormány drasztikusan korlátozná a munkavállalói jogokat. Egy héttel ezelőtt már volt egy egész napos sztrájk, ez most annak a folytatása. A Mérce cikke a Al-Jazeera, World Socialist Web Site, Privátbankár nyomán.

Habár a múlt heti alkalmat hivatalosan a közszolgálati dolgozók, a mostanit pedig a privát szektor sztrájkjaként emlegetik, valójában mindkét napon mindkét ágazatból sokan csatlakoztak. Szeptember 24-én busz- és trolibuszsofőrök, mozdonyvezetők, utasszállító kompok vezetői, valamint iskolák, kórházak, építkezések, üzletek és telekommunikációs cégek dolgozói is sztrájkoltak.

Október 2-án pedig beszálltak a sajtószakszervezetek is, így a hírközlés olyan szinten megbénult így az országban, hogy a The National Herald angol nyelvű görög újság szerint megbénulhatott a kereskedelmi és a közszolgálati média működése, a Hír és Információs Főtitkárság valamint az Athens-Macedonian hírügynökség. Az Al-Jazeera legutóbb a szeptember 24-i tüntetésről közölt helyszíni riportot, amit itt lehet megnézni.

Az Új Demokrácia által előterjesztett törvényjavaslatok elfogadásával nagyon rosszul járnának a görög munkavállalók. A kormány ugyanis korlátozná a sztrájkhoz való jogot: elektronikus szavazáshoz kötnék a sztrájkhirdetést, és a Munkaügyi Minisztérium csak akkor engedné a munkabeszüntetést, ha a dolgozók legalább 51%-a támogatná azt.

A minisztérium ezen kívül hozzáférést kapna a szakszervezetek számláihoz, a tagok névsorához, illetve beleszólhatna a sztrájk végrehajtásának feltételeibe és egyéb részleteibe. Mindemellett a javaslatcsomag tartalmazza azt is, hogy a munkáltatók ezentúl a vállalkozói megállapodásokat részesítsék előnyben a kollektív szerződések helyett. A szakszervezetek állami megfigyelés alatt tartása sokak szerint a görög dolgozók demokratikus jogainak megsértését és a szakszervezeteket autonómiájának korlátozását jelentené.

Az egész törvényjavaslat-csomagot azt remélve nyújtotta be a kormány,  hogy a vállalkozóknak és befektetőknek nyújtott kedvező feltételek majd gyors gazdasági növekedést hoznak. Emiatt terjed ki a csomag például adócsökkentésre, privatizációra, állami befektetésekre és a bürokrácia csökkentésének tervére is. A Parapolitika nevű újság a szeptember 24-i sztrájk előtt interjút készített Adonis Georgiadis növekedési és befektetési miniszterrel, aki elmondta:

Nem ez az erőfeszítéseink vége, de ezekkel a javaslatokkal tudjuk a leggyorsabban megmutatni a vállalkozóknak és befektetőknek az arra irányuló jó szándékainkat, hogy megoldjuk a krónikus problémákat. Azért vagyunk itt, hogy meghallgassuk a piac kéréseit, így a következő törvényjavaslattal már további problémákat tudunk megoldani. Általában véve az a célunk, hogy Görögországot a legüzletbarátabb országgá tegyük Európában.

Nos, lehet, hogy azt remélik, a gazdaság ettől majd felpörög, de hiába, ha a görögországi emberek már most szenvednek az esetleges törvénymódosításoktól. A 35 éves szakács, George Stefanakis az Euronews-nak így nyilatkozott:

Ez egy szörnyű törvény, nem demokratikus, mindent a munkáltató kezébe ad – adókedvezmények, a fizetések felett való döntés. Így bármikor csökkenthetik a bérünket a terveik és a nyereségeik miatt, figyelmen kívül hagyva a dolgozók szükségleteit és megélhetését.

Görögországban a 2008-as recesszió óta folyamatos a gazdasági válság. Az államot nemzetközi hitelezők több körös megszorításai sújtják és 2013. márciusa óta deflációs spirálban van, azaz csökken az árszínvonala. 2015. január 25-én a megszorítások elleni tömeges állampolgári felháborodás hatására az újbaloldali SZIRIZA került hatalomra Alekszisz Ciprász vezetésével. A megszorítások azonban alattuk sem szűntek meg, ugyanis ezek feltételei voltak a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagnak, és nem hagytak nagy mozgásteret a kormánynak. Így végül a 2019. júliusi választáson elvesztették a hatalmat, és az Új Demokrácia lett a győztes. A válságok hatására évek óta Görögországban a legmagasabb a munkanélküliség egész Európában (2019 augusztusában ez 17% volt).

Forrás: Mérce