A munkaerőpiacra nem volt hatással a feltétel nélküli finn alapjövedelem bevezetése – derült ki a legutóbbi kutatásokból. A kísérlet következtetéseinek levonása azonban tovább zajlik – írja a Népszava.

Finnországban kétezer munkanélküli számára biztosítottak feltétel nélküli alapjövedelmet. Eredetileg szélesebb rétegnek szánták az ingyen pénzt, például 25 év aluliak, vagy háztartásbeliek számára, de a helsinki kormány költségvetése ennyit tett lehetővé. A kabinet 20 millió eurót bocsátott rendelkezésre.

Így a munkanélküliek egy speciális rétege kaphatta meg a havi 560 eurós apanázst, elsősorban olyanokról volt szó, akik már nem kapták volna meg hosszú ideig a munkanélküli segélyt.

Az 5,5 milliós Finnországban 6,6 százalékos a munkanélküliek aránya. Egy évvel korábban még meghaladta a 7 százalékot. A finn gazdaságot megrázta a Nokia válsága, illetve a faipar visszaszorulása a digitalizálás miatt. Helsinkit érzékenyen érintették az Oroszország elleni uniós szankciók, a büntetőintézkedések elsősorban a mezőgazdaságot sújtották leginkább. Az 560 eurót „keresők” továbbra is megkapták a lakhatási, illetve a gyermekgondozási segélyt is. A munkanélküli segélyt viszont leállították. Ez utóbbit egyébként azok kaphatnak, akiket legalább 26 hónapon át alkalmaztak. Csakhogy a feltétel nélküli alapjövedelemhez való hozzájutásnak – amint a neve is sugallja – nem volt semmiféle előfeltétele.

A résztvevőknek nem kellett jelentkezniük a munkaügyi hivatalnál, s nem kellett bizonyítaniuk azt, hogy megpróbáltak elhelyezkedni. Azok, akik részt vettek a programban, az 560 eurót azután is megkapták, ha sikerült elhelyezkedniük.

A feltétel nélküli alapjövedelem érdekes kísérlet volt arra, gyakorol-e bármiféle hatást a munkanélküliekre, a munkaadókra, a társadalomra, mekkora motivációt jelent a munkakeresők számára. A teszt nagy feltűnést keltett a nemzetközi sajtóban, a New York Times is hosszasan foglalkozott vele egy 2016 decemberi kiadásában.

Két évvel később ért véget, a kormányzat eredetileg is ennyi időre tervezte.

Az előzetes eredmények szerint a rendszeres havi jövedelemhez jutók nagyobb biztonságban érezték magukat – mondta el a bécsi Der Standardnak Katri Sarkia, a Demos Helsinki kutatóintézet munkatársa. „Kisebb stressz érte őket pénzügyi helyzetük miatt” - közölte. A résztvevők jobb körülményekről számoltak be, mint azok, akik munkanélküli segélyt kaptak. Ugyanakkor a feltétel nélküli alapjövedelem a munkaerő piacra nem gyakorolt különösebb hatást, bár a komolyabb elemzés még hátravan. Olyan cikkek is megjelentek, melyek szerint a teszt résztvevői könnyebben jutottak munkához. A végső összegzést azonban csak a jövő év elején teszik közzé. Szakértők szerint a kétéves tesztidőszak túl rövid ahhoz, hogy messzemenő társadalmi következtetéseket vonjanak le. Juha Leppänen, a kutatóintézet másik munkatársa szerint sajnálatos, hogy a jövedelem csak egy szűk kört érintett, szerinte lehetett volna átfogóbb is.

 Azt sem lehet megmondani, hogy a pénz elég volt-e a mindennapi megélhetéshez. Rámutatott, ez az ingyen pénzben részesülők lakóhelyétől is függ, magától értetődő, hogy a főváros, Helsinki drágább más régióknál.

Leppänen azonban már azt is komoly fegyverténynek tartja, hogy egyáltalán próbálkoztak ilyennel. Másutt ugyanis inkább csak falvakban vagy egyes régiókban adtak esélyt a feltétel nélküli alapjövedelemnek.

Hogy lesz-e folytatása a programnak Finnországban, arra egyelőre senki sem tudja megadni a választ. Gyors döntés biztosan nem várható a kérdésben, mert a programot még jobboldali kormány indította el Helsinkiben, a 2019 áprilisi választást követően azonban Antti Rinne miniszterelnök vezetésével baloldali kormány jött létre. Az alapjövedelem támogatói úgy vélik, hogy a jóléti államnak minden egyes állampolgár számára megfelelő életszínvonalat kellene biztosítania, és az alapjövedelem új vállalkozások indítására ösztönözheti az embereket, mert nem kell attól tartaniuk, hogy kudarc esetén semmijük nem marad. Az ellenzők szerint viszont a feltétel nélkül biztosított jövedelem nem ösztönzi az embereket az álláskeresésre.

Regionális kísérletek a világban

A feltétel nélküli alapjövedelemmel több állam kísérletezett már. A kanadai, Manitoba tartománybeli Dauphin városában vezetett be ilyen programot, Mincome néven, 1974-1979 között. Ez a kísérlet is azt igazolta, hogy

jelentősen csökken a stressz azoknál, akik hónapról hónapra megkapják a garantált összeget. Csökkent ugyanis ez idő alatt a kórházi ápolásra szoruló betegek száma, kivált a pszichiátriai betegségekben szenvedőké.

2016-ban Ontario államban vezettek be hasonló programot, amely egy évig tartott. Több elemzésben az alaszkai példát emlegetik, ahol 1982-2008 között kapott évi 1100 dollárt minden ott élő, ezt a szakirodalom mégsem sorolja a feltétel nélküli alapjövedelem közé, mert nem biztosít tisztes megélhetést. Brazíliában Luíz Inácio Lula da Silva elnök alatt fizettek évi 130 eurót a legszegényebbeknek, a támogatásból azonban csak nagyon kevesen részesültek. Indiában Madhya Pradesh államban 22 faluban vezették be a kísérletet, elsősorban rendkívül nehéz helyzetben lévő településekről volt szó. Minden polgár havi 200 rúpiát (mintegy 10 euró) kapott, minden nő pedig további 100 rúpiát (öt euró) a 18 év alatti gyermek után. Iránban Alaszkához hasonlóan az olajbevételekből osztanak szét pénzt az ezt igénylők között. Az összeg kéthavonta 80 dollár. A pénzt a lakosság 80 százaléka igényelte. Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kezdeményezésére vezették be a 780 eurós (párok esetében 1280 euró) támogatást. Ugyanakkor komoly feltételekhez kötik a kifizetését és nem is mindenki igényelheti. Több szervezet és a katolikus egyház is bírálta bevezetését, mert a 15 milliárd eurós költséget hitelből fizeti az amúgy is eladósodott költségvetés. Hasonló kezdeményezések voltak még Kubában, Mongóliában, Namíbiában és Kenyában.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ