Lengyelországban és Horvátországban már adókedvezményekkel próbálják meggátolni a fiatal munkaerő külföldre áramlását. A helyzet azonban egyre csak rosszabb lesz az agyelszívás területén - állítják a CNBC által megkérdezett szakértők.

Az agyelszívás és a fiatal munkaerő külföldre vándorlása egyre durvábban sújtja a közép- és kelet-európai uniós tagállamokgazdaságait, így a kormányok most adócsökkentéssel próbálják lassítani a folyamatot

- írja összefoglalójában a CNBC.com nyomán a napi.hu.

A lengyel kormány teljesen eltörli a kétmillió fiatal munkavállaló esetében a személyi jövedelemadót, Horvátország a 25 év alattiaknak szintén adómentességet biztosítana és felére csökkentené a 25 és 30 év közöttiek adóterheit. A régió kormányait az ösztönözte a lépésekre, hogy a fiatal munkaerő nyugatra áramlása egyre inkább aláássa az országok gazdasági kilátásait.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a törvényjavaslatot a parlamentben azzal indokolta, hogy az elmúlt 15 évben összesen 1,7 millió lengyel vándorolt ki az országból. Ez szerinte hatalmas veszteség Lengyelország számára, olyan, mintha egész Varsó külföldre ment volna.

Az új törvény szerint azok a 26 év alatti lengyel fiatalok, akik évente kevesebb, mint 85 528 z³otyt keresnek, teljes mértékben mentesülnek adófizetési kötelezettségük alól. Ez éves szinten a mai árfolyamon számolva 6 millió 491 ezer forintot jelent, ami 12-vel osztva havi 540 ezer forint keresetet jelent. A horvát és a lengyel könnyítések várhatóan egyaránt jövő év január elsejétől léphetnek életbe.

A kedvező változások ellenére a CNBC által megkérdezett elemzők úgy vélik, ezek az intézkedések várhatóan nem fogják jelentősen lassítani a fiatal munkaerő térségből történő elvándorlását. Az alapvető problémát az jelenti, hogy ezek a hiánypótló intézkedések ugyan jó szándékúak, azonban nem képesek a problémák igazi gyökerét érinteni - mondta Prianthi Roy, az Economist Intelligence Unit elemzője. Ezek a régiót érintő egyre súlyosabb munkaerőhiányát hivatottak enyhíteni, azonban a fiatalok elvándorlása ennek csak az egyik oka. Abban szerepet játszik a csökkenő születési ráta és a bevándorlás adminisztratív eszközökkel történő korlátozása is. Ezek eredményeként egyre inkább csökken az aktív népesség aránya a lakosságon belül, s ez a helyzet csak egyre rosszabb lesz - folytatta a szakértő.

Ezek a folyamatok előbb-utóbb éreztetni fogják hatásukat a fizetési mérlegeken és a gazdasági növekedésen is. Emiatt Roy szerint ezen gazdaságok félzárkózása a nyugat-európai szintre sosem fog megtörténni.

2017-ben a közép- és kelet-európai tagállamokból összesen 17 millió ember élt más uniós tagállamban, ezek 32 százaléka volt 15 és 34 év közötti - idézi a portál a hivatalos Uniós adatokat. Az Uniós belüli elvándorlás két fő célpontja az Egyesült Királyság és Németország volt, míg a legnagyobb kibocsátó országok Románia, Lengyelország, Olaszország és Portugália voltak. A képzettebb európai munkavállalók rendszerint az unió városiasodottabb, északi régióit részesítették előnyben, leginkább Svédországot, Írországot, Észtországot, Dániát és az Egyesült Királyságot.

Forrás: napi.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ