A rendes fizetésük dupláját, de szerencsés esetben akár a 3-4-szeresét is ki tudják alkudni azok a külföldön dolgozó magyarok, akik nem jönnek haza karácsonyozni. Arról meséltek: nem könnyű ilyenkor a családtól távol, de legalább új oldaláról ismerhetik meg a várost, ahol élnek, és még a munkahelyükön is kikapcsolhatják a karácsonyi zenét – írja a HVG.

 Elsőre nyomorultul éreztem magam, amikor december 24-én este dolgoznom kellett ezerötszáz kilométerre a családomtól. Másodjára már rájöttem arra, hogy nem baj ez, idén pedig már szeptemberben kértem, hogy osszanak be 24-26-ára

– így emlékszik vissza a 22 éves, egy londoni szálloda recepcióján dolgozó Adrienn arra, hogyan szokott bele a karácsonyi munkavégzésbe. Nincs egyedül: a brit statisztikai hivatal, az ONS adatai szerint azoknak a száma, akik a szigetországban karácsonykor is dolgoznak, 2016-ban már átlépte az egymilliót.

Vannak munkahelyek, ahol nem is kérdés, hogy dolgozni kell ilyenkor is, legfeljebb azzal lehet sakkozni, miként jusson minden munkatársnak legalább néhány szabadnap az ünnepek alatt.

Az Independent összesítése szerint a brit rendőrök közel ötöde, a szülészek negyede dolgozik karácsonykor, természetesen nem áll le a munka az erőművekben sem, sőt – bár törvény nincs róla – a brit szokásjog gyakorlatilag megtiltja, hogy a miniszterelnök ilyenkor vegyen ki szabadnapot. A magyarok – és egyáltalán, a külföldiek – többsége azonban olyan ágazatban dolgozik, ahol az üzlet miatt éri meg néhány embert berendelni munkára.

A szállodában nem áll le teljesen az élet ilyenkor sem – meséli Adrienn. Karácsonykor általában ázsiai vendégek érkeznek, a két ünnep között pedig beindul a nagyüzem, akkor európaiak és amerikaiak tömegei jönnek egy londoni szilveszterezésre. De addig viszonylagos nyugalom van, egy átlagos napi munkamennyiség nagyjából felét kell elvégezni.

A magyaroknak a fő ok a maradásra egyértelmű: az ünnepi bérpótlék.

Magyarországgal ellentétben, ahol a munkabér dupláját ki kell ilyenkor fizetni, Nagy-Britanniában nincs törvényi szabályozás erre, de a legtöbb munkahely így is jó pénzeket ad azoknak, akik hajlandóak dolgozni. Olyan cég, ahol az ünnepi bér ne volna legalább a normál napi fizetés másfélszerese, szinte nem is létezik, de a dolgozók általában ki tudják alkudni a fizetésük kétszeresét. Még több jár azoknak, akik olyan szakmában dolgoznak, ahol nagy szükség van a karácsonyi munkavégzésre: a bértárgyalásokra tippeket adó oldalak szerint például az IT-sek akár a bérük négyszeresét is elkérhetik. Az egészségügyben dolgozók többsége csak kétszeres bért kap, de mellé jár egy szabadnap is.

András, aki egy bécsi étterem konyháján dolgozik, állítja: az Ausztriába ingázó magyaroknak nehezebb a dolguk ilyenkor, mint a távolabb élőknek. Aki Berlinben vagy Londonban tölti a karácsonyát, az már jó korán tisztázza a családjával, hogy nem megy haza az ünnepek alatt, de pár tucat kilométerre a magyar határtól nagyon nagy a kísértés, hogy beüljön az ember az autóba, és ne foglalkozzon a munkával – meséli. 24-én ők is bezárnak, de 25-26-án már fogadnak vendégeket.

Ausztriában törvény szabályozza az ünnepnapi bérpótlékot: egy rendes munkanap fizetésének kétszerese jár ilyenkor. Ez elvben jól hangzik, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy ennél magasabb karácsonyi extrát szinte lehetetlen kialkudni.

December 24-e a legtöbb európai országban külön problémát jelent a karácsonykor is dolgozóknak.

Nagy-Britanniában, Ausztriában, Németországban, de mások mellett Franciaországban és Olaszországban sem számít 24-e munkaszüneti napnak, csak december 25-26-a az papíron. A gyakorlat viszont ugyanaz, mint Magyarországon: elvileg kell dolgozni 24-én, valójában viszont nagyítóval kell keresni, aki ilyenkor is bent van a munkahelyén. (Mostanában ezt nálunk máshogy oldják meg, kiadják szabadnapnak 24-ét, de cserébe egy szombatot, idén december elsejét végig kell dolgozni. Ez a megoldás nyugaton nem általános.) Hasonló a helyzet a szilveszterrel is:

január 1-je gyakorlatilag mindenhol szünnap, december 31-e viszont nem.

Azok, akik karácsonykor is dolgoznak, több apró pozitívumot is fel tudnak sorolni a bérpótlékon kívül. Ilyen például, hogy ha a dolgozó december vége helyett januárban veszi ki a szabadságát, és haza akar utazni, potom áron talál repülőjegyet Magyarországra: tízezer forint alatt megússza az utazást, míg a decemberi csúcsidőben még fapadossal is alig lehet 30 ezer forint alatt jegyet találni, ha nem foglalnak jó előre helyet.

De a pénz nem minden. Meglepően jó érzés tud lenni az, hogy micsoda összetartás van az ilyenkor is bent lévő dolgozók között

– mesélték a kinti magyarok. El lehet végezni egy sor kevésbé fontos teendőt is – egy felmérés szerint, amelyet a Guardian idézett, a dolgozók harmada amúgy sem tudja megállni, hogy ne nézzen rá a munkahelyi leveleire karácsonykor. És nem mindennapi élmény az sem a kint dolgozóknak, hogy egy világváros mekkora csöndbe tud borulni az ünnep alatt. Önmagában már az furcsa, hogy be lehet jutni a belvárosba anélkül, hogy tömegnyomor volna a metrón.

Apró, de kellemes mellékszál: amikor alig vannak bent emberek a munkahelyen, ki lehet kapcsolni a karácsonyi zenét. Ez sem elhanyagolható.

Forrás: HVG