Franciaországban óriási szociális vívmányként ünnepelték 2000-ben a 35 órás munkahét bevezetését – írja a HVG.
Az akkori szocialista kormány emblematikus intézkedését sokan követendő példának tekintették. De ahogy felgyorsult a globalizáció, vagyis a kegyetlen nemzetközi konkurencia, úgy vált egyre világosabbá, hogy kevesebb munkával nincs remény talpon maradni a feltörekvő gazdaságokkal szemben, ahol tizedannyi bérért sokkal többet dolgoznak az alkalmazottak.
A koncepció még a régi időkből származott, amikor a fejlett országok uralták a világgazdaságot és a munkavállalók réme az elbocsátás volt. A munkaidő csökkentése mögött az a remény állt, hogy így majd többen jutnak jó álláshoz. Azóta a világgazdaság sokkal bonyolultabb lett.
A Peugeot-Citroen Vesoulban lévő, 3000 főt alkalmazó alkatrészgyárában, több hónapos tárgyalás után a vezetés megállapodott a szakszervezetek többségével. A heti munkaidő 37 és fél órára nő, a fizetés 3,1 százalékkal, és év végén átlagosan 100 eurós prémiumot is kap mindenki. A gyár vezetése további 80 teljes munkaidejű alkalmazott felvételére és 20 millió eurós beruházásra, továbbá még a túlóradíj növelésére is ígéretet tett. A vezetés érvelése szerint a gyár életben tartása a tét, ezért kellett növelni a munkaidőt- írja a Le Figaro.
A régi idők klasszikus kommunista érvelését alkalmazó CGT szakszervezet volt az egyetlen a négy közül, amelyik nem írta alá a megállapodást, mert az szerintük „az ingyen munkát legalizálja”. 2016-ban már ez elegáns Smart kiskocsikat gyártó hambachi cég is kötött hasonló megállapodást a dolgozóival. A munkaidő felkúszott heti 39 órára, de havi 120 euróval nőtt a fizetés és év végén 500 eurós nagyságrendű lett a prémium. Persze itt is jobban nőtt a munkaidő, 12 százalékkal, mint a dolgozók jövedelme, amely csak hat százalékkal emelkedett.
2017-ben a Renault-nál is született egy megállapodás: ha nagyon sok a megrendelés, növelhető naponta egy órával a munkaidő. A 35 órás munkaidő bevezetése nagyon sok dolgozónak jól jött, hiszen több idő maradt a családra és egyéb, a gazdaságot egyébként élénkítő szabadidő tevékenységre. De vannak szektorok, ilyen pl. az autóipar, ahol a lazítás nem engedhető meg. És szerencsére a 18 éve elfogadott törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek megengedik a munkaidő és a fizetés növelését is lehetővé tevő megállapodásokat.
Forrás: HVG
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
