Franciaországban óriási szociális vívmányként ünnepelték 2000-ben a 35 órás munkahét bevezetését – írja a HVG.

Az akkori szocialista kormány emblematikus intézkedését sokan követendő példának tekintették. De ahogy felgyorsult a globalizáció, vagyis a kegyetlen nemzetközi konkurencia, úgy vált egyre világosabbá, hogy kevesebb munkával nincs remény talpon maradni a feltörekvő gazdaságokkal szemben, ahol tizedannyi bérért sokkal többet dolgoznak az alkalmazottak.

A koncepció még a régi időkből származott, amikor a fejlett országok uralták a világgazdaságot és a munkavállalók réme az elbocsátás volt. A munkaidő csökkentése mögött az a remény állt, hogy így majd többen jutnak jó álláshoz. Azóta a világgazdaság sokkal bonyolultabb lett.

 A Peugeot-Citroen Vesoulban lévő, 3000 főt alkalmazó alkatrészgyárában, több hónapos tárgyalás után a vezetés megállapodott a szakszervezetek többségével. A heti munkaidő 37 és fél órára nő, a fizetés 3,1 százalékkal, és év végén átlagosan 100 eurós prémiumot is kap mindenki. A gyár vezetése további 80 teljes munkaidejű alkalmazott felvételére és 20 millió eurós beruházásra, továbbá még a túlóradíj növelésére is ígéretet tett. A vezetés érvelése szerint a gyár életben tartása a tét, ezért kellett növelni a munkaidőt- írja a Le Figaro.

 A régi idők klasszikus kommunista érvelését alkalmazó CGT szakszervezet volt az egyetlen a négy közül, amelyik nem írta alá a megállapodást, mert az szerintük „az ingyen munkát legalizálja”. 2016-ban már ez elegáns Smart kiskocsikat gyártó hambachi cég is kötött hasonló megállapodást a dolgozóival. A munkaidő felkúszott heti 39 órára, de havi 120 euróval nőtt a fizetés és év végén 500 eurós nagyságrendű lett a prémium. Persze itt is jobban nőtt a munkaidő, 12 százalékkal, mint a dolgozók jövedelme, amely csak hat százalékkal emelkedett.

 2017-ben a Renault-nál is született egy megállapodás: ha nagyon sok a megrendelés, növelhető naponta egy órával a munkaidő. A 35 órás munkaidő bevezetése nagyon sok dolgozónak jól jött, hiszen több idő maradt a családra és egyéb, a gazdaságot egyébként élénkítő szabadidő tevékenységre. De vannak szektorok, ilyen pl. az autóipar, ahol a lazítás nem engedhető meg. És szerencsére a 18 éve elfogadott törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek megengedik a munkaidő és a fizetés növelését is lehetővé tevő megállapodásokat.

Forrás: HVG

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció