Dél-Koreában a nyártól 68 óráról 52 órára csökkentik az egy héten maximálisan ledolgozható órák számát az ország termelékenységének és a születendő gyermekek számának növelése érdekében. Európában még egész jó helyzetben vagyunk, van például olyan, nem is kicsi ország, ahol minimálisan garantált éves szabadság sincsen és van, ahol már külön szó van a túl sok munka miatti halálra.

Dél-Korea nemzetgyűlése még márciusban fogadta el a törvényt, elsöprő képviselői többséggel. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ugyanis Dél-Korea a leghosszabb munkaidővel rendelkező fejlett ország.

Az elemzés 38 országot érintett, és kimutatta, hogy csak a mexikóiak (2225 óra / év) és a Costa Ricán élők (2212 óra / év) dolgoznak hosszabb ideig. A dél-koreai kormány most úgy véli, hogy ez a döntés még a születési arányt is növelheti az országban, amely jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Az új törvény júliusban lép hatályba, bár kezdetben csak a nagyvállalatokra vonatkozik majd.

Az üzleti szféra minden ellenkezése ellenére a törvényhozók azt gondolják, hogy a szabályozásra szükség van az életszínvonal javításához, több munkahely teremtéséhez és a termelékenység növeléséhez.

A kivétel erősíti a szabályt

A dél-koreaiak esete – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által végzett tanulmányok szerint – ellenkezik a globális trenddel: aszerint ugyanis általában az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok hajlandóak több órát dolgozni, mint a gazdagabbak. Ez a munkaerő alacsonyabb bérezésére, a bizonytalanságra és kulturális kérdésekre vezethető vissza.

Dél-Korea azonban nem az egyetlen gazdag ország, amely kilóg a sorból. Japánban például komoly problémát jelent a túlóra miatti halál, amelyet nem csak statisztikák mutatnak ki, de már a japán nyelvben is van rá külön szó: a karoshi.

Speciálisabb értelemben a szó azt jelenti, hogy az alkalmazottak, vagy stressz okozta betegségek (szívroham, stroke) miatt, vagy – azok, akik saját életüket dobják el – a munkájuk nyomása miatt halnak meg.

A japán kormány a 2015-16-os pénzügyi évben 1456 karoshi esetet tartott nyilván. A munkavállalói jogokkal foglalkozó csoportok szerint azonban a tényleges szám sokszor magasabb lehet.

Munkaidő

Amerikában és a Karib-térségben a nemzetek 34%-ában nincs univerzális heti munkaidő korlát. De a Közel-Keleten például tíz országból nyolc esetében is engedélyeznek a jogszabályok heti 60 órát meghaladó munkaidőt.

Európában viszont minden országban maximális heti óraszámok vannak, csak Belgiumban és Törökországban van több mint heti 48 órányi munkaidő.

„Munkamániás” városok

Afrikában van a legtöbb olyan ország, ahol a munkaerő több mint harmada heti 48 órán keresztül dolgozik.

A felmérések az átlagos órákra vonatkozóan is azonosították a városokat. 2016-ban a svájci UBS bank kiadott egy elemzést 71 városról, amely szerint Hongkongban átlagosan 50,1 a heti munkaóra, utána következik Mumbai (43,7), Mexikóváros (43,5), Új-Delhi (42,6) és Bangkok (42,1).

További érdekesség, hogy a mexikóiak legális minimális éves fizetett szabadsága kevesebb, mint például a Nigériában, Japánban és Kínában biztosított 10 nap, míg szomszédjuk, Brazília legalább 20-23 nap közötti fizetett szabadságot kínál.

Bár a helyzet még rosszabb is lehet: Indiában például a maximális munkaidőre nincs általános nemzeti határ, a munkavállalóknak pedig garantált minimális éves szabadságuk sincs.

Forrás: atv.hu / BBC