Tizenöt közép- és kelet európai ország népessége az évszázad végére több mint 30 százalékkal csökkenhet. A legnagyobb veszteséget várhatóan Moldova szenvedi majd el. Az 1991-ben létrejött kelet-európai állam népessége a maihoz képest több mint 50 százalékkal fog csökkenni 2100-ra – írta a régióval foglalkozó BNE Intellinews legfrissebb számában. A demográfiai válságnak súlyos gazdasági következményei is lehetnek, ha nem sikerül legalább lassítani ezt a folyamatot – írja az Origo.

 Európa-szerte jóval alacsonyabbak a születési ráták ahhoz, hogy a népesség reprodukálni tudja magát, azonban a kelet-közép-európai régióban még Nyugat-Európához képest is rosszabb helyzet. A keleti régióban az alacsony termékenységi arányszámok mellett  1991-2016 között 20 millió ember hagyta el a régiót a kedvezőbb munkavállalási és jövedelmi viszonyok miatt.

Lettország, Bulgária, Moldova van a legrosszabb helyzetben

A BNE Intellinews által közölt cikkben azt jósolták, hogy 2030-ig a legnagyobb népességcsökkenés Lettországban várható. A balti államban 10,4 százalékos csökkenés várható. Bulgáriában 9,2, Horvátországban 7, míg Romániában és Ukrajnában hat százaléknál nagyobb csökkenés várható a következő 13 évben. Szerencsére Magyarország nem került rá erre a listára.

2050-re kitekintve még kedvezőtlenebb képet kapunk a térségbeli országok népesedésével kapcsolatban. A 21. század közepére Bulgária népessége 23,4, Lettországé 22,2, Moldováé 18,7 százalékkal fog csökkeni. Rajtuk kívül még kilenc országban várható, hogy a lakosság száma a mostanihoz képest több mint 15 százalékkal lesz kevesebb. Ezek közé tartozik Horvátország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szerbia és Ukrajna.

Az évszázad végére, miközben a világ népessége 11,1 milliárd főre növekszik majd, addig a kelet-európai régióban több állam is legalább 40 százalékos népességveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Moldova, Bulgária, Lengyelország, Albánia és Lettország lesz a legrosszabb helyzetben, mivel ezekben az államokban az elvándorlás mellett az alacsony születési arányszámok is nagyon komoly problémákat fognak okozni.

Jobbak vagyunk ebben

Magyarország népessége a következő évtizedekben bár csökkenő pályán lesz, de az előrejelzések szerint a termékenységi arányszám tovább fog javulni. Az évszázad közepére várhatóan elérjük az 1,6, majd a 2060-as évek végére az 1,7-es számot. Azonban ha az elmúlt évek nagyon jó tendenciája folytatódna, akkor ennél vérmesebb reményeink is lehetnének. Hazánkban 2003-ban egy nő 1,3 gyermeket vállalt, míg tavaly már 1,44-et. A mostani számítások szerint 2030-ban 9,27 millió, 2050-ben 8,31, míg 2100-ban 6,5 millió ember él majd Magyarországon.

Nemcsak a kelet-közép-európai régió népessége fog csökkeni a következő évtizedekben. Az ENSZ előrejelzése szerint Európa jelenlegi 742 milliós népessége 2100-ra 653 milliósra fog csökkeni. Míg jelenleg egy nő 1,6 gyermeknek ad életet, addig 2045-re ez az érték 1,8-ra fog nőni Európában, azonban még ez is kevés a népesség reprodukáláshoz, mivel ahhoz 2,1-es értékre lenne szükség.

Az IMF szerint sem jó az elvándorlás

Mint már korábban említettük, a kelet-európai népességcsökkenésben nemcsak az alacsony születési ráták, hanem a gazdasági migráció is komoly szerepet játszik. A Pew Research Center egy korábbi elemzésében kimutatta, hogy többek között Albánia és Macedónia már most is elveszítette népességének több mint húsz százalékát a kivándorlás miatt. A régióbeli uniós tagországok közül Románia van a legrosszabb helyzetben a migrációt illetően, mivel az uniós csatlakozás óta milliók hagyták el keleti szomszédunkat.

Mivel az érintett országokat nagyrészt magasan képzett fiatalok hagyják el, a migrációnak hosszan tartó negatív hatása lesz az érintett államokra. Nemcsak a jövőbeli gazdasági növekedés fog csökkeni, hanem a kevesebb fiatal miatt még kevesebb születés várható.  A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint bár a régió uniós tagországainak kedvező, hogy elszívják a képzett munkaerőt az új tagállamokból, de összességében a folyamatnak több negatív következménye van, mint pozitív. A hazautalások növelik a kibocsátó ország gazdasági teljesítményét, de mindez rövid távú hatás, és nem kompenzálja az elvándorlást.

Tádzsikisztán nem áll meg

A kelet-közép-európai népességcsökkenést azonban nem lehet régiós problémának mondani. Ha a 2100-ig szóló prognózisokat nézzük, akkor például Iránban és Azerbajdzsánban 2050 után csökkenésbe vált a mostani bővülés. Az ENSZ egyébként is azt feltételezi, hogy 2050-2060-tól az ázsiai országokban jelentősen lassulni fog a népességnövekedés. Ezzel szemben Törökországba és öt közép-ázsiai országban 2100-ig nem fog leállni a népesség bővülése. Így például Tádzsikisztánban a jelenlegi 8,9 millióról 18,9 millióra nő majd a lakosság az évszázad végére.

Forrás: Origo

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció