2016. szeptember 1-jével hatályba lépő szabályozás értelmében az iskolaszövetkezeten keresztül harmadik félnek (szolgáltatás fogadója) történő szolgáltatásnyújtás szabályai kikerülnek az Mt. hatálya alól – írja a munkajog.hu.

Iskolaszövetkezeti tagi személyes közreműködés

Az új jogszabályi környezetben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a szolgáltatás fogadójánál. Ennek kereteit a tagsági megállapodás, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályai határozzák meg.

A tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, míg a munkavégzésre az Mt. egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell alkalmazni. Azaz, a tanulók, hallgatók egyértelműen kikerülnek az Mt. hatálya alól, a továbbiakban nem munkaviszonyban kerülnek foglalkoztatásra.

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell 

a tag által vállalt feladatok körét,

a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint

az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

Ezen túlmenően – hasonlóan a hatályos szabályozás keret- és egyedi munkaszerződéséhez – a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítést megelőzően az iskolaszövetkezetnek és a tagnak meg kell állapodnia:

a szolgáltatás fogadójának személyében,

a teljesítendő konkrét feladatban,

a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

a feladat teljesítésének helyében, valamint

a feladat teljesítésének tartamában.

A megállapodásokra alapvetően polgári jogi szabályok vonatkoznak, az alább ismertetésre kerülő eltérésekkel, munkajogi elemekkel.

A tagi személyes közreműködés során az alábbi munkajogi szabályok alkalmazandóak a tanulók, hallgatók tevékenységére:

hat órát meghaladó feladatteljesítés esetén húsz perc, kilenc órát meghaladó feladatteljesítés esetén további huszonöt perc munkaközi szünet biztosítása;

két, egymást követő napon történő munkavégzés esetén legalább tizenegy óra pihenőidő biztosítása a munka befejezése és másnapi megkezdése között;

tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság biztosítása;

minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok;

tizennyolcadik életévét be nem töltött tagra alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait.

Ugyan a fenti felsorolás harmadik eleme – a fizetett szabadság biztosítása kétségtelen és egyértelmű előrelépés a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, ugyanakkor maga a felsorolás, a tagokat  védő garanciális szabályok tekintetében kissé rövidre szabott.

A teljesség igénye nélkül abból hiányoznak például a következő szabályok:

napi munkaidő leghosszabb és legrövidebb tartamára vonatkozó szabályok;

heti pihenőnapok;

vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés szabályai;

bérpótlékok;

egyenlő bánásmód;

munkabér védelmére vonatkozó valamennyi rendelkezés,

a munkáltató objektív kártérítési felelőssége.

Így például elképzelhető, hogy egy tanuló, hallgató heti hét napon keresztül minden nap, munkaszüneti napon és vasárnap is folyamatosan dolgozzon, akár napi tizenhárom órát (ezzel még a napi pihenőidőre vonatkozó szabály éppen megtartható), anélkül, hogy a minimálbérnél magasabb órabért kapjon, és nem lesz jogosult semmiféle pótlékra sem. Eközben végezhet olyan tevékenységet, amely azonos értékű, mint a mellette dolgozó munkavállalóé, aki mindezért lényegesen magasabb munkabért kap. Ráadásul az iskolaszövetkezet és a tag akár egy hónapot meghaladó gyakoriságban is megállapodhat a feladatteljesítésért járó díj kifizetése tekintetében, és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok hiányában immár semmilyen jogszabályi akadálya nem lesz annak, hogy a tagok díjazásából – amelynek ugyan formálisan el kell érnie a minimálbért – különböző jogcímeken bizonyos összeget levonjon (pl. üzletszerzés, szervezés, háttér adminisztráció biztosítása stb. címén).

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a diákok munkavégzésére ilyen, a vad kapitalizmust idéző körülmények között kerül sor majd a jövőben, csupán annyit, hogy annak teljes vagy részleges megvalósulása jogszabályba nem ütközne.

A magunk részéről a szabályozás ilyen irányú változását – amellett, hogy sutba dobja az utóbbi évek jogfejlődését – mindenképpen visszalépésnek tekintjük, mind a tanuló, hallgató tagokat védő jogintézmények tekintetében, mind a jogrendszer koherenciája szempontjából. A jogalkotó a – szociális szövetkezetek után – újabb tagi munkavégzésen alapuló „nem létező” jogviszonyt hozott létre, amely több tízezer fiatal munkáját hivatott szabályozni három paragrafusban. Tegyük hozzá, hogy a változás a megrendelő szempontjából is veszélyes. Egy megbízott felett ugyanis nem gyakorolhatóak olyan széleskörű utasítási jogok, mint egy munkavállaló felett. Így ha szeptember 1-je után a „diákmunkás” a megrendelő által megszabott időbeosztásban, az ő eszközeivel, formaruhájában, szigorú technológiai utasításai mellett dolgozik, az könnyen átminősíthető tiltott munkaerő-kölcsönzésnek.

Átmeneti szabályok

Az iskolaszövetkezeteknek 2016. december 31-ig kell a jelenleg hatályos iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat tagsági megállapodások megkötésével kiváltani. A tagsági megállapodás megkötésével a munkaviszony megszűnik és a fentebb ismertetett szabályok alapján történhet a tagi személyes közreműködés.

Amennyiben a tagsági megállapodás megkötésére a fenti időpontig nem kerül sor, a munkaviszony – vagy a fenti rendelkezéseknek nem megfelelő tagsági megállapodás – a törvény erejénél fogva 2017. január 1-jén megszűnik.

A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. vonatkozó szabályait (elszámolás, igazolások kiadása stb.) alkalmazni kell.

Forrás: munkajog.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ