A legtöbb munkahelyi baleset Budapesten és a középvállalatoknál történt az első negyedévben. Amennyiben viszont egy zalai kiscégnél dolgozik, nagy esélye volt, hogy megúszta sérülés nélkül az év első három hónapját – írja a napi.hu.

Ahogy mindig, úgy az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya ismét összeszedte, hogy az idei első negyedévben mennyi és milyen típusú munkabalesetek történtek hazánkban. A statisztika azt veszi munkahelyi balesetnek, ha annak következtében valaki legalább három munkanapig nem tud dolgozni.

Az első ábrán jól látszik, hogy az évek során folyamatosan nőtt a munkabalesetek száma, az idei első félévben már 4600-nál több esetet regisztrált a hatóság. Szerencsére a halálos kimenetelű szerencsétlenségek számánál nem látunk hasonló növekvő trendet, de a 16 így is kiemelkedő szám az elmúlt öt évet nézve. Ráadásul ki tudja, hogy ez e a végleges szám, hiszen a hatóság szerint a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalékos különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között.

A részleteket nézve azt láthatjuk, hogy a 4633 balesetből 9 volt súlyos csonkulásos kimenetelű, 16 egyéb súlyos kimenetelű, 41 súlyos kimenetelű és 42 csonkulásos. Az előző évhez képest a statisztika szinte minden területen romlott, kivételt szinte csak a csonkulásos kimenetelű munkabaleseteknél mért az NGM.

A területi eloszlásnál nem okoz meglepetést, hogy Budapest magasan vezeti a statisztikát, a listán következő Pest megyében kevesebb mint feleannyi baleset történt. A megyék versenyét egyébként Zala nyerte, ahol mindössze 104 balesetet regisztráltak, amiből nem volt egy halálos sem. Amennyiben csak a halálos baleseteket nézzük, úgy Hajdú-Biharban a legrosszabb a helyzet, ott ugyanis három ilyen eset is történt. A megye egyébként több statisztikában is a legrosszabbak között van, így itt történt a legtöbb csonkulásos baleset is, szám szerint 5. A súlyos sérüléssel végződő esetekből Budapesten (6) volt a legtöbb.

Jól látszik, hogy a legtöbb baleset a kis és középméretű vállalkozásoknál történik, a mikró, vagy nagyvállalatoknál már nagyságrendekkel csökken a sérülések száma. Az esetek többségében férfiak sérültek meg (2966 vs 1667 nő), ennek megfelelően a halálos kimenetelű baleseteknél is csak egy nőt regisztráltak. Az esetek többségében - már ahol ismerni lehet a pontos adatokat - 7-13 napra esik ki a dolgozó a baleset után (1119 darab ilyen eset van az adatbázisaban), de igen jelentős még a 14-21 nap között munkaképtelenek száma is (711). Fél évnél nagyobb időre csak 10 magyar esett ki a munkahelyéről. Amennyiben a korosztályokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a 35-44 közöttiek a legveszélyeztetettebbek (1186), de nem sokkal vannak lemaradva a 45-54 évesen sem (1084). Érdekesség, hogy a 65 évnél idősebbek közül csak 8-an sérültek meg, míg a 0-17 évesek között 21 baleset került a jegyzőkönyvekbe.

A táblázat önmagáért beszél, néhány részletet azonban még elárulnánk: egy-egy halálos baleset volt a szálláshely-szolgáltatás és a távközlési szektorban, a többi jellemzően építőipar és mezőgazdaság. Érdekesség, hogy amíg a „háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás” kategóriában is történt egy munkabaleset, addig a szerencsejáték szektor és a filmipar megúszta az idei első negyedévet. A „Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység” során 10-en is megsérültek, míg az oktatásügyben már 206 sérülés volt.

Mindezek következtében a hatóság egyébként több száz határozatot hozott, míg munkavédelmi bírságokból 40-et szabtak ki, összesen 21,2 millió forint értékben.

Forrás: napi.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ