Az egyik legveszélyesebb ágazat továbbra is az építőipar, ezt a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai is alátámasztják. A vizsgált id
őszakban a halálos munkabalesetek közül minden ötödik ebben az ágazatban következett be, és számos esetben kellett fellépni a rákkeltő anyagok alkalmazási szabályainak megszegése miatt is – tudta meg a Magyar Idők a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Az építőiparra jellemző a nagy fluktuáció, gyakoriak a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, a szerelés, a bontás, az állványok építése-szétszedése, de szélsőséges környezeti viszonyok is nehezítik a munkát. Mindezek miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat – közölte lapunk munkavédelemmel kapcsolatos érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca jelezte: az ellenőrzött építőipari munkavállalók fele érintett valamilyen munkavédelmi szabálytalanságban, ami az országos átlagot (30 százalék) jelentősen meghaladja. Beszédes szám az is, hogy január–március során 747 munkáltatót vizsgáltak munkavédelmi szempontból, közülük 538 cégnél találtak szabálytalanságot.
A tárca tájékoztatása szerint az első negyedévben a kormánytisztviselők az építőiparban szabták ki az összes munkavédelmi bírság csaknem felét, 10,6 millió forint összegben. A leggyakoribb ok a leesés elleni védelem hiánya volt, de a nem megfelelő munkavédelmi ismeretek, valamint az egyéni védőeszközök használatának elmulasztása miatt is kiemelt intézkedéseket kellett hozni. Nagy gondot jelentettek a villamosbiztonsági hiányosságok is, emellett jellemző problémaként tartották számon, hogy a veszélyes anyagokat és a munkaeszközöket sem megfelelően alkalmazták.
Az összes súlyos munkabaleset 17 százaléka az építőiparban történt, a halálos balesetek közül minden ötödik ebben az ágazatban következett be. Három hónap alatt hét súlyosnak minősülő építőipari munkabalesetben három személy hunyt el.
Az építőipari vállalkozásoknál és építkezéseken zajlott ellenőrzések során a kormánytisztviselők 552 azonnali intézkedést és 281 hiányosság megszüntetésére kötelező határozatot hoztak. Ezekben 79 munkás további munkavégzését tiltották meg, 556 munkaeszköz használatát és 813 tevékenységet függesztettek fel.
Az egészséggel kapcsolatban a veszélyes anyagok nem megfelelő alkalmazása, az elsősegélynyújtással kapcsolatos szabályszegések, valamint a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok szabályainak megszegése hozta magával a legtöbb intézkedést. Számos esetben kellett fellépni a rákkeltő anyagok (így például az azbeszt) alkalmazási szabályainak megszegése miatt is.
A tárca a jellemző munkavédelmi problémákat részletezve kiemelte, hogy számos építkezésen használtak nem megfelelő munkaeszközöket, például sérült tápkábelű gépeket, szegezett létrákat, hiányos védőburkolatot. A mélyépítésben gyakorta nem dúcolták a munkaárkokat, munkagödröket, holott az elkerítés hiánya nemcsak a munkásoknak, hanem a munkavégzés közelében tartózkodóknak is veszélyt jelentett. Rendszeresen „megspórolták” a vállalkozások a talajmechanikai szakvélemény elkészíttetését, és számos alkalommal szegték meg a szakadólap terhelésének tilalmát.
A magas zajkibocsátással járó gépekkel végzett munkáknál a munkáltatók egy része nem biztosított megfelelő védőeszközt a halláskárosodás kockázatának csökkentésére, s gyakorta nem számoltak a rezgést okozó kéziszerszámok rezgésterhelésével, nem biztosítottak rezgéscsillapító védőkesztyűt légkalapács, ütve fúró vagy láncfűrész használatakor. Sokszor előfordult az is, hogy a veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket szabálytalanul használták vagy tárolták.
Forrás: Magyar Idők
