Kevesebb a munkavédelmi ellenőrzés, ezért folyamatosan nő a munkahelyi balesetek és a halálos munkabalesetek száma. Tavaly a több mint 21 ezer bejelentett balesetből már 84 végződött halállal. A szakszervezetek visszakövetelik ellenőrzési jogukat – írja a Népszava.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány hete közzétett adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.

Az emberek foggal-körömmel próbálják megtartani munkahelyüket, ezért nem foglalkoznak vele, hogy a cég, ahol dolgoznak, betartja-e a munkavédelmi előírásokat. A statisztikák arra emlékeztetnek, hogy 1990-ben 200 ezer táppénzes napot vettek igénybe a dolgozók, tavaly már csak 50 ezret, ami biztosan kevesebb, mint ami az alkalmazottak valós egészségi állapota vagy a balesetek tényleges száma alapján reális lenne. Más vélemények szerint az utóbbi években a cégek próbálják eltitkolni, amit lehet, és kisebb balesetek után inkább szabadságra küldik az alkalmazottakat, akik bele is mennek a trükközésbe, mert szükségük van a teljes munkabérre, hogy eltartsák családjukat.

Munkavédelmi szakemberek úgy fogalmaztak a Népszavának, hogy sok vállalatnál csak papíron, formálisan működik a munkavédelem, mert a munkaadóknak nem kell félni a következményektől, hiszen nagyon kevés az ellenőrzés. A hatósági munka radikális csökkenésének története kísértetiesen hasonlít mindarra, amit most a bürokráciacsökkentésre hivatkozva tervez a kormány a háttérintézmények újabb körének megszüntetésével. 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból.

A döntést már akkor is az érintett szakemberek megkérdezése nélkül hozták meg. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. A sokkal kevesebb ellenőr természetesen nem tud szakértőként vizsgálódni minden cégnél, ezért eleve csak oda járnak ellenőrizni, ahol eredeti szakmájuk miatt otthonosan mozognak. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Ahogyan a balesetek egy része is rejtve marad, úgy alig derül fény olyan estekre, amikor a foglalkoztatás következtében alakult ki valamilyen krónikus vagy daganatos betegsége a dolgozónak. Pedig ha a munkahelyi stressz, a vegyi környezet vagy például az útépítőknél a szélsőséges időjárás áll a betegség hátterében, azt jelenteni kellene a hatóságnak. Elképzelhetetlen, hogy tavaly csak néhány esetben lehetett ezt bizonyítani. Van uniós ajánlás, ami alapján a mostani 142 munkavédelemmel foglalkozó ellenőr helyett 400 felügyelőt kellene foglalkoztatni, így javítva a hazai munkavédelem színvonalát. A nemzetgazdasági tárcánál több mint fél éve készül az új munkavédelmi politikáról szóló javaslat. A jelek szerint nem sürgős a kormánynak, hogy elfogadja az új nemzeti munkavédelmi stratégiát.

A halogatás és az ellenőrzések hiánya miatt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) felszólította Varga Mihályt, hogy a munkavédelmi rendszer sürgős és gyökeres változtatásával védje meg az embereket a további balesetektől. A Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezete egyben visszaköveteli az évtizedekig meglévő szakszervezeti ellenőrzési jogot is, szakmai javaslatait pedig szeretné megvitatni a kormánnyal – nyilatkozta a közelmúltban Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ