A forró nyári napok közeledtével a munkáltatók számára a kényelmes dolgozói környezet kialakítása még nagyobb prioritást jelent. A legtöbb munkahelyen, irodában már alapvető felszereltségnek számítanak a légtechnikai berendezések vagy esetleg az egyszerű klímák, viszont jelentős számú irodai és fizikai dolgozó kénytelen 30-40-50 fokos benti hőségben tevékenykedni.

A Chicagói Egyetem 2018-as tanulmánya szerint a termelékenység 27 °C felett négy százalékkal esik fokonként a fizikai munkát igénylő munkahelyeken.

A kutatók majdnem 70 000 indiai cég adatát vizsgáltak meg, hogy meghatározzák, hogy a munkavállalók produktivitásának visszaesése miatt mennyit a gyárak termelése és azt találták, hogy a termelés értéke az éves átlaghőmérsékletnél melegebb napokon fokonként körülbelül 3%-kal csökkent. A veszteség mértéke akkora, hogy egyedül magyarázatot ad India gazdasági teljesítményének teljes csökkenésére a forróbb években.

Egy thaiföldi kutatás szerint az irodai dolgozók számára a legkényelmesebb, ha a reggeli periódusban 26-28 °C között van a hőmérséklet, délután és este pedig 24,5 és 26 °C között. A tanulmány szerint a dolgozói produktivitás a megfelelően beállított hőmérsékletben reggelente 18, délután 1-15 este pedig 7%-kal is növekedhet.

 Egy másik tanulmány pedig megerősítette, hogy a kedvezőtlen léghőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a beltéri alkalmazottak fiziológiai reakcióit és kognitív funkcióit. Ezért a hőkomfort biztosítása javíthatja teljesítményüket beltéri környezetben. A mérsékelt hőmérséklethez képest (22 °C), a magas (30 °C) és az alacsony (18 °C) hőmérsékletek sokkal erősebben befolyásolták a pulzusszám változását, az agyi végrehajtó funkciók pontosságát és az ingerekre adott válaszreakciókat.

 „A túlságosan meleg környezetben az emberek tompának érzik magukat. Az agyi tevékenység lelassul, mivel a test egyre több energiát használ el arra, hogy lehűtse magát, az izzadás pedig további diszkomfortot és folyamatos koncentrációmegszakadást eredményez. A konzisztens és viszonylagosan kényelmes munkahelyi hőmérséklet tehát a dolgozók jóllétéhez és produktivitásához is pozitívan járul hozzá, míg azok a vállalatok, amelyek nem figyelnek erre, nemcsak gyengébb dolgozói morállal, de potenciálisan kevesebb bevétellel is rendelkeznek” – fogalmaz Váradi György lakossági klímaszakértő, a Columbus Klíma Cégcsoport vezetője.

 A túl hideg környezet is negatív hatással lehet a produktivitásra

A Dél-kaliforniai Egyetem Marshall Business School-jának és a WZB Berlin Társadalomtudományi Központjának kutatása nemrégiben jelent meg, mely során a kutatók Németországban több mint 500 férfi és nő teljesítményét követék nyomon kognitív feladatok elvégzése során, miközben a szobahőmérsékletet körülbelül 15,5 és 32 °C között változtatták, és megállapították, hogy a nők általában jobban teljesítenek a melegebb hőmérsékleten, a férfiak pedig a hidegebb hőmérsékleten. Fontos tehát arra figyelnie a vezetőségnek, hogy olyan hőmérséklet legyen biztosítva a dolgozók számára, melyben mindenki komfortosan érzi magát.

A túl meleg környezethez hasonlóan kényelmetlen a rendkívüli hideg is, hiszen az emberek munka helyett azzal töltik az időt, hogy megpróbálják felmelegíteni magukat. Ezen tevékenység által pedig romlik a koncentrációjuk. Légtechnikai szakértőként azt ajánlom, hogy az irodán, vagy gyáron belüli hőmérsékletet mindig a dolgozók határozzák meg és a vezetőség biztosítson hideg és meleg italokat, valamint pokrócokat is az év minden napján

– tette hozzá Váradi György.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ