Az EU minden tíz polgárából csaknem kilenc úgy gondolja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása a tisztességes és méltányos társadalom egyik fontos alkotó eleme – derül ki az Unió Alapjogi Ügynökségének szerdán közzétett kutatásából, melyet a Népszava ismertetett.

A felmérésben részt vett országok közül Magyarországon a legkisebb, 76 százalék azok aránya, akiknek ugyanez a véleményük. A másik véglet Málta, ahol a polgárok 96 százaléka vélekedik hasonlóan.

A szervezet azt vizsgálta tavaly, hogy az EU 27 tagállamának, valamint az Egyesült Királyságnak és Észak-Macedóniának a polgárai hogyan vélekednek a demokratikus értékekről és intézményekről, mit jelentenek számukra az emberi jogok. Az összefoglaló elemzés csaknem 35 ezer ember véleményét tükrözi. A közvéleménykutatás eredménye szerint az európai polgárok egyértelműen nagyra értékelik a demokratikus alapelveket, különösen a szabad és tisztességes választásokat. Átlagosan 86 százalékuk úgy véli, hogy ezek nagyon fontosak a demokrácia szempontjából. Sorrendben Magyarországon (43 százalék), Romániában (41 százalék) és Németországban (37 százalék) félnek a legtöbben attól, hogy választási kampány idején politikai pártok vagy mozgalmak megfélemlítő akcióinak az áldozatai lehetnek. Az uniós átlag 23 százalék. A vélemények életkor szerint is változnak. Az idősebbek számára a demokrácia bizonyos intézményei, illetve megnyilvánulási formái fontosabbak, mint a fiatalabbak számára. A 16–29 éves fiataloknak például csak 58 százaléka ítéli fontosnak, hogy az ellenzéki pártok szabadon kritizálhassák a kormányt. Ezzel szemben áll a 65 év fölöttiek 69 százaléka. Magyarországon mindkét korosztály ennél jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a kormányt bíráló pártok szerepének: az idősebbeknek 54, a fiataloknak 44 százaléka. 

Szembetűnően nagy különbségeket mutatnak a kisebbségi jogok védelméről, mint a demokrácia egyik főbb ismertető jegyéről szóló vélemények. Máltán, Cipruson, Portugáliában és Spanyolországban például a megkérdezettek háromnegyede nagyon fontosnak tartotta a kisebbségi jogok védelmét, míg például Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában – ahol jelentős roma közösségek élnek – a polgárok fele sem ítélte ezt lényegesnek. Magyarországon a legelterjedettebb az a vélemény, hogy a nem-kormányzati és jótékonysági szervezetek soha vagy alig-alig képesek szabadon, a kormánytól függetlenül működni.

Az emberek 38 százaléka osztja ezt a nézetet, miközben az EU27-ek átlaga 21 százalék. Az uniós polgárok átlagban 27 százaléka úgy véli, hogy a bírák nem mentesek a kormány befolyásától. Magyarország itt is a "rosszul teljesítők" közé tartozik, mert a megkérdezettek több mint egyharmada egyetért az állítással, hogy a bírák soha vagy csak ritkán végzik munkájukat szabadon, a kormány befolyásától mentesen. Ennél többen csak Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában gondolják így a válaszadók, míg Dániában és Finnországban 11 százalék osztja ezt a nézetet.

A 27 tagállam polgárainak majdnem egynegyede azt válaszolta a kérdezőbiztosoknak, hogy általában vagy olykor elfogadhatónak tartja, ha egy köztisztviselőnek ajándékot visz vagy szívességet tesz a gyors ügyintézés fejében. Magyarországon ezek aránya 40 százalék, de például Szlovákiában (61 százalék), Csehországban (59 százalék) és Franciaországban (48 százalék) sokkal magasabb. Az egészségügyben tapasztalható korrupció különösen égető probléma Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Lettországban, ahol az emberek több mint 60 százaléka azt állítja, hogy a jobb, gyorsabb ellátás érdekében kenőpénzt kell adni – olvasható a jelentésben. A megkérdezettek 63 százaléka úgy gondolta, hogy az embereknek nagyobb esélyük van arra, hogy állást kapjanak, ha a hatalmon lévő politikai párthoz tartoznak. Az egyes országok között itt is nagy a szakadék: például Horvátországban, Görögországban és Észak-Macedóniában számuk meghaladja a 80 százalékot, de Magyarországon is 72 százalék körül van. Dániában, Hollandiában és Svédországban pedig 30 százalék, vagy annál is kevesebb.

Forrás: Népszava