Rengeteg magyar melós hajszolja túl magát: egy felmérésből kiderült, hogy rengetegen még a szabadság alatt is a munkával vannak elfoglalva - annak ellenére, hogy munkahelyük ezt nem is várja el. Kiderült viszont, hogy a dolgozók felét presszionálják arra, hogy a munkaidő vége után is rendelkezésre álljon – írja a Pénzcentrum.

 A magyar munkavállalók felétől várják el, hogy munkaidőn kívül is rendelkezésre álljanak - derült ki a Randstadt Workmonitor legfrissebb adataiból, amelyek 2019. negyedik negyedévére vonatkoznak. A 33 országot vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a magyarok ebben a tekintetben a világátlag (56%) alatt is vannak. Sőt, ha azt nézzük, hogy Kínában a dolgozók 89 százalékánál várják el, hogy mindig rendelkezésre álljon, akkor méginkább nincs ok panaszra - bár a gyakorlat valóban nem túl szép a munkáltató részéről. Kína mellett Indiában (85%) és Törökországban (80%) van még nyolcvan százalék fölött azon munkavállalók aránya, akiktől elvárják, hogy mindig készen álljanak a melóra.

A vizsgált államok közül Japánban a legjobb ez a mutató, ott csak a dolgozók 37 százalékának kell nonstop rendelkezásre állni, de a dánoknál és a svédeknél (39-39%) is 40 százalék alatt van az arány. A környező országokban egyébként hasonlóképp alakulnak a számok, mint nálunk: Lengyelországban 46, Ausztriában 49, a cseheknél pedig a munkavállalók 55 százalékától várják el, hogy folyamatosan elérhető legyen. Romániában 65 százalék mondta ezt.

Ami még meglepőbb, hogy olyan magyarok is mindig azonnal válaszolnak a munkával kapcsolatos hívásokra, üzenetekre, e-mailekre (munkaidőn kívül is), akiknek nem is kell mindig bevethetőnek lenniük. Hiszen a Randstadt adatai szerint a hazai válaszadók 55 százaléka állította ezt. Egy másik kérdésből az derült ki, hogy a hazai válaszadók csupn 39 százalékától várja el a munkahelye, hogy a fentieknek megfelelően mindig válaszolgasson mindenre.

Úgyhogy a hazai dolgozók kb. 16 százaléka önkéntesen hajszolja túl magát, a melóban nem feltétlen ez az elvárás.

Sőt, még a nyaralás, szabadság sem jelenthet teljes megnyugvást: a magyar válaszadók 58 százaléka még ilyenkor is szokott munkával foglalkozni, hogy naprakész maradjon a történésekből. Ezzel a világranglistán az ötödik helyen állünk, csak India (84%), Törökország (68%), Kína és Luxemburg (63-63%) előz meg minket. Ha a magyar adatot annak tükrében vizsgáljuk, hogy a dolgozók hány százalékától várja is el ezt a munkahelye, akkor megintcsak az jön ki, hogy

sokkal többen foglalkoznak a melóval a szabadság alatt is, mint ahány magyart a munkaadó erre presszionál.

Ugyanis csak 29 százalék vallott erről, tehát a szabi alatt melóval foglalkozók felének nem is kellene erre időt fordítania, legalábbis a munkáltatói oldal nem várja el. Kicsit önellentmondás, hogy közben egy másik kérdés szerint a Randstadtnak a magyar munkavállalók 75 százaléka jelentette ki, hogy a szabadság alatt könnyen el tudja engedni a munkát. Sőt, 64 százalék még magánügyeit is szokott intézni munkaidőben.

A legforróbb téma: home office

Sokan gondolják, hogy már sosem fogunk visszatérni oda, ahonnan március elején elindultunk. Az utóbbi évek egyik legforróbb HR témája kétség kívül az otthoni munkavégzés lehetőségének kérdése volt, a fiatalabb generáció, akik frissen léptek a munkaerőpiacra, már szinte el sem tudták képzelni, hogy hétfőtől péntekig egy irodában töltsék a napjaikat. Aztán egyik pillanatról a másikra azok is megtapasztalták, milyen az otthoni munkavégzés, akiknek azelőtt eszük ágában sem volt a konyhaasztalnál görnyedni napi 8-10 órán keresztül.

De vajon mit tartogat számunkra a jövő? Vajon megváltozik-e a szélirány? és a magyar irodisták hajlandóak lennének 100 százalékban otthonról dolgozni ezentúl? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat az alábbi kérdőívünk segítségével. Ha van rá 5 -10 perced, és szívesen gondolkodnál velünk együtt a jövőn, akkor segítsd azzal a munkánkat, hogy válaszolsz az alábbi kérdésekre.

Forrás: Pénzcentrum

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ