Tavaly megint többen sérültek és haltak meg munka közben, ráadásul a home office munkavégzésre nincs is munkavédelmi előírás. A szakszervezetek új szabályokat sürgetnek – írja a Népszava.

 A kormány március 18-án felhatalmazta a munkáltatókat, hogy a dolgozóval kötött erről szóló megállapodás nélkül, tehát egyoldalúan elrendelhessék a munkatársak otthoni munkavégzését. Ahol tehették, a home office-t persze már napokkal korábban megszervezték.

Ma, a munkahelyi balesetben megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján azért kell erről beszélni, mert így otthon is történhet munkahelyi baleset, csakhogy ezt a helyzetet jelenleg nem szabályozza semmi. Az otthoni munkavégzésnek Magyarországon csak gyakorlata van, a munka törvénykönyve (Mt.) nem is említi, mikor számít munkahelyi balesetnek, ha az embert a saját lakásában a számítógépe mellett éri a baj. Ha a gyerek fejbe veri anyut egy játékkal, mert nem foglalkozik vele, biztosan nem a munkahely felelőssége, de ha felborul egy könyvespolc vagy áramütés éri a dolgozót, kezdődhet a vita – magyarázta a joghézag lényegét lapunknak egy munkajogász.

Eddig elsősorban nagy nemzetközi cégeknek kellett saját home office szabályzatot készíteni arra az esetre, ha a dolgozó nem egészségügyi okok miatt és nem állandóan akar otthonról dolgozni a számítógépén

– mondta el lapunknak az Ecovis Hungary Legal partnere. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd ilyenkor a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályok mintájára javasolta rögzíteni, hogy mire terjed ki a cég felelőssége és milyen szabályokat kell betartani.

A home office munkánál ugyanakkor az akár több ezer dolgozót foglalkoztató vállalkozások nem szoktak ellenőrt küldeni a munkatársak lakására, hanem egy listában rögzítik, hogy megfelelő-e például a számítógép csatlakozása. A jogász azt tapasztalta, a munkavállalók egyfajta kedvezményként élik meg az otthoni munkavégzés lehetőségét és fel sem merül bennük, hogy egy konyhai balesetet munkabalesetnek próbáljanak meg eladni. Mivel azonban az utóbbi hetekben az informatikusok biztonságos kapcsolatok tömegét teremtették meg a munkahelyi és az otthoni rendszerek közt, Molnár Gergő Zsolt biztos benne, hogy a járvány után is sokan megmaradnak a home office-nál, ami kikényszeríti ennek a területnek a jogi és munkavédelmi szabályozását is.

Azt tapasztalja Fülöp Edina is, hogy a cégek általában nem mennek ki ellenőrizni az otthoni munkavégzés feltételeit, miközben elméletben tisztában vannak a felelősségükkel.

Az ügyvéd is a home office fenntartását jósolja sok vállalatnál, mert a mostani tapasztalatok alapján így is hatékony a munka, az irodabérlet pedig nagyon drága, s ha így lesz, azt a jogszabályoknak is követni kell. Persze nem a számítógép és az íróasztal számít veszélyes munkakörnyezetnek, ahol sok baleset éri a dolgozókat, hanem az építőipar, közműépítés és mélyépítés, ahol nem védik a kiásott gödrök falát, s a föld beomolhat, ahol a magas építkezéseken nincs megfelelő leesésétől való védelem, ahol még most is előfordul, hogy megfelelő képzettség és tapasztalat nélkül ültetnek be valakit az emelőgépek, targoncák kezelőállásába. A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén gyakran biztonsági berendezések nélkül dolgoznak, nincs megfelelő érintés elleni védelem.

A munkaegészségügyi veszélyeztetések között vezető helyet foglalt el az orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása; a védőfelszerelés nélkül veszélyes anyagokkal végzett munka és még hosszan sorolja a hibákat a munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrzési jelentése.

A sokadik kormányzati átszervezés után most éppen az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó munkavédelmi főosztály friss jelentése arról is tanúskodik, hogy tovább csökkent az ellenőrzések száma, 2018-ban több mint 14 ezer, tavaly már kevesebb mint 12 800 vizsgálatot tartottak, ezek között azonban több szabálytalanságot találtak, mint egy évvel korábban. Ennél is nagyobb baj, hogy nőtt a munkabalesetek száma, több mint 24 ezer eset volt 2019-ben és néggyel nőtt a halálos áldozatok száma is, 83 dolgozó halt meg munkavégzés közben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői közös nyilatkozatban követelik, hogy a kormány növelje az ellenőrzések számát és különösen figyeljen a járvány miatt veszélyeztetett munkahelyek biztonságára. S ha vége a járványnak, az érdekvédőkkel együtt gondolják újra a munkavédelem rendszerét, benne a home office szabályokat is.  A hazai szakszervezetek a munka ünnepe előtt rendre megemlékeznek a munkahelyi balesetek áldozatairól és évek óta keserűen állapítják meg, nem javul, hanem romlik a helyzet.  

Emléknap

Kanadai favágók emlékeztek meg először évente a munka közben megsérült vagy elhunyt társaikról, ott 1989-ben országos gyásznap lett április 28-a – olvasható a Munkástanácsok összefoglalójában. Az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1996-ban tette emléknappá, a magyar kormány pedig 2012-ben hozott határozatot a munkabalesetben elhunytak és megrokkantak emléknapjáról.  

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ