A szennyezett levegővel kapcsolatos kutatások általában a hosszú távú hatásokra koncentrálnak, például hogy milyen betegségeket okozhatnak a belélegzett káros részecskék, és mennyivel halunk meg korábban emiatt. Sokkal kisebb figyelem irányul arra, hogy adott pillanatban hogyan befolyásolja a szervezet működését a rossz levegő, pedig ez a munkahelyi teljesítményre – így a gazdaság működésére – is kihat – írja a g7.hu.

 A rövid távú hatásokat leginkább sportolók körében kutatták, mert náluk könnyű számszerűsíteni a teljesítmény csökkenését. Az egyik leginkább kutatott terület ebből a szempontból a maratonfutók versenyideje, mivel ez egy jól megfigyelhető mérőszám. Shihe Fu és Mengmeng Guo is ezt használta, hogy megnézze, hogyan hat a levegő károsanyag-tartalma a futók teljesítményére.

Mivel egy-egy maratonra hónapokkal korábban kell regisztrálni, ezért ekkor a versenyzők még nem tudják, hogy milyen lesz a verseny napján a levegő minősége. Ezért tekinthető teljesen kívülről jövő sokknak, hogy milyen körülmények között futnak a versenyzők. A helyszínre kontrollálva kizárták a versenyidőre ható tényezők közül a terepet és a levegő hosszú távú minőségét az adott városban.

Kínában rengeteg versenyt rendeznek, és mindegyiken sokan indulnak, ezért óriási panel adatbázist tudtak összeszedni a szerzők, amiben az egyes versenyzők teljesítményét tudták követni. A levegő pillanatnyi szennyezettségében jelentős kilengések vannak, ezért bőven meg lehetett nézni, hogyan változik a futók ideje jobb és rosszabb körülmények között.

A tanulmány eredménye szerint a levegő károsanyag-tartalmának megduplázása 4 százalékkal növeli egy átlagos maratonfutó idejét.

Példaképp ez azt jelenti, hogy a tiszta levegőn futott időhöz képest a 2014-es pekingi maratonon még a legjobb futók is 10 perccel később értek célba a szennyezett levegő okozta teljesítménycsökkenés miatt.

De nem csak a futóknál mutatható ki, hogy csökken a fizikai teljesítményük. Tom Chang és Tal Goss tanulmánya a kaliforniai körtecsomagoló munkások órabérben kifejezett teljesítményét vizsgálta meg a levegő minőségének viszonylatában. Adataikban a 2002-es erdőtűz jelentette a külső sokkot, amikor megnőtt a levegő szennyezettsége, de más tekintetben nem hatott a csomagoló üzem működésére.

A körtéket egyesével becsomagoló, majd dobozokba pakoló munkások teljesítménybért kaptak. Ha annyira kevés dobozt töltöttek meg, hogy a minimál órabérnél kevesebbet kaptak volna, akkor a minimálbért vihették haza, de ebben az esetben is rendelkezésre álltak az adatok, hogy mennyi dobozt töltöttek meg, így a szerzők számolhattak a szokásos dobozáron teljesítménybért.

Az eredmények szerint még az átlagos légszennyezettségi szint alatti növekedésnél is egy egységgel rosszabb mutató 0,5-1 dollárral csökkentette a munkások óránkénti teljesítményét.

Az eredményeket az egész országra kivetítve a szerzők arra jutottak, hogy 19,5 milliárd dollár munkaerőköltség-megtakarítást hozott az 1999-2008 közötti időszakban, hogy az Egyesült Államokban javult a levegő minősége.

Nem csak a fizikai munkásokra hat az őket körülvevő levegő minősége. A szerzők Kínában megfigyelték, hogyan teljesítenek az irodában dolgozó call centeresek. Ez az első tanulmány, amely a légszennyezettség hatását a nem fizikai teljesítményre is vizsgálja, és lineáris kapcsolatot mutatott ki a légszennyezettség növekedése és a call centeresek teljesítménye között.

Ez utóbbit azzal mérték, hogy mennyi telefont tudtak fogadni. Ez annál inkább csökkent, minél szennyezettebb a levegő, mert a dolgozók több szünetet iktattak be a munkaidejükbe.

Ez egybevág a korábbi, a fizikai munkásokra vonatkozó eredményekkel, amelyek szintén a szünetek megnövekedett számának tudták be, hogy csökken a munkások teljesítménye a légszennyezettség miatt.

Ezek az eredmények talán segíthetnek abban, hogy a cégek támogassák a levegő minőségét javító kezdeményezéseket, hiszen ezáltal javulhatnak az eredményeik.

Forrás: g7.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ