A párkapcsolati erőszak és a bántalmazás elleni fellépés a prioritási sorrend legalján helyezkedik el a rendőrségnél – állítja a téma jogi szakértője a Népszavában.

Amikor valaki egyedül áll szemben a hatalmi gépezettel, segíthet neki, ha a sajtóhoz fordul – hangsúlyozta Spronz Júlia ügyvéd, a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője. Szerinte helyesen járt el az a rendőr ezredes is, aki arról számolt be a Népszavának, hogy felettese zaklatta és bántalmazta őt, ennek pedig nem volt következménye.

Spronz Júlia nem lepődött meg a történteken. Jellemző – mondta –, hogy a munkahelyeken nem lépnek fel a zaklatásokkal szemben. Különösen akkor nem, ha olyan, szigorú hierarchián alapuló szervezetről van szó, amilyen a rendőrség is, és a bántalmazó – ahogyan az lenni szokott – magasabban áll a hivatali ranglétrán, mint a bántalmazott. A rendőrségi esetről lapunk hétfői számában írtunk.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendőrezredesének – egy középkorú nőnek – „magánéleti kapcsolata” volt munkahelyi elöljárójával, egy vezérőrnaggyal. Szakított vele, de az ORFK csúcsvezetéséhez tartozó férfi ebbe nem törődött bele. Hónapokon át verbálisan zaklatta beosztottját, válogatott szidalmakat vágott a fejéhez, majd a munkahelyén bántalmazta.
Az inzultus után az ezredes látleletet vetetett fel a sérüléseiről, és a szolgálati út betartásával jelentette a történteket az országos rendőrfőkapitánynak. Erre őt „rendelték át” más szervezeti egységhez. Intézkedés hiányában az ezredes feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Az ORFK a „leghatározottabban visszautasította” az állítást, hogy az országos főkapitány elmulasztotta volna a jogszabályokban előírt intézkedési kötelezettségét, ám ismételt kérdésünkre sem közölt konkrétumot. (A cikkünk megjelenése után közzétett rendőrségi álláspontot lásd keretes írásunkban.) A Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben „alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt” nyomozás van folyamatban. A múlt héten elküldött ügyészségi válasz szerint gyanúsítotti kihallgatás még nem történt.

Spronz Júlia elmondása szerint akkor van esély rá, hogy „házon belül” fellépjenek a hasonló esetekkel szemben, ha az adott munkahelyen létezik a panaszok kivizsgálására elfogadott szakmai protokoll, eljárási rend. Tudomása szerint a rendőrségen nincs ilyen. Máshol sem jellemző Magyarországon.

A Patent Egyesületet – amelynek munkájában speciális jogi szakértők mellett pszichológusok is részt vesznek – eddig egy színházi társulat, több felsőoktatási intézmény és néhány multinacionális cég képviselője kereste meg azzal, hogy tanácsot kérjen, milyen módon lehet feltárni és megelőzni a szexuális visszaéléseket. Sok nő várja a főnökségtől, hogy tegyen valamit a zaklatókkal szemben, de általában nem történik semmi – folytatta Spronz Júlia. A Patent Egyesület egészen Strasbourgig vitt egy hasonló ügyet, amely idehaza nem kapott jogorvoslatot. „Sajnos, ott sem jártunk sikerrel” – utalt a bizonyítási nehézségekre az ügyvéd. Az ORFK ezredesének ügye szerinte rávilágít arra, hogy a rendőrség mennyire veszi komolyan a párkapcsolati erőszak és a bántalmazás elleni fellépést. Spronz Júlia úgy tapasztalja, hogy ez a prioritási sorrend legalján helyezkedik el.

 Mi, jogvédők, általában nem gondoljuk jó stratégiának, ha a sértett behúzza fülét-farkát

– folytatta. Családjogi ügyekben azonban a Patent Egyesület csak ritkán javasolja, hogy az áldozat a nyilvánossághoz forduljon. Más a helyzet akkor, ha az illető egymagában kénytelen felvenni a küzdelmet a teljes munkahelyi vezetéssel, a hatalommal szemben. Ilyenkor a sajtó lehet az a külső szereplő, amely nem engedi, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően szőnyeg alá söpörjék az ügyet. A média egyúttal védelmet is jelenthet a panaszos számára.

Spronz Júlia felidézte, mi történt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon. Németh-Kiss Pálma, az önkormányzatnál dolgozó anyakönyvvezető az RTL Klubban beszélt arról, hogy Czibere József polgármester rendszeresen zaklatta és fenyegette őt. A nő feljelentést tett, de a rendőrség arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Végül a megyei főügyészség mégis elrendelte a nyomozást, a gyanúsítottként kihallgatott polgármester Fidesz-tagságát felfüggesztették. Más kérdés, hogy az évek óta tartó eljárásnak még mindig nincs vége. A 168 Óra a napokban adta hírül, hogy a kormánypártban mellőzött tyukodi polgármester függetlenként elindul az önkormányzati választáson.

Trükkös kommunikáció

A Központi Nyomozó Főügyészség, amikor arról kérdeztük, hogy a rendőr ezredes feljelentése nyomán indít-e eljárást, egyetlen szóval sem említette, amit a PestiSrácok.hu nevű kormánypárti portállal cikkünk megjelenése után közölt: jelesül azt, hogy a nyomozás már az országos rendőrfőkapitány feljelentésként értékelt bejelentésére megindult. Nevezett portálnak utólag az ORFK is azt állította, hogy az „országos rendőrfőkapitány a hozzá érkezett bejelentés kézhezvételét követő napon megtett minden, a hatáskörébe tartozó intézkedést; a bejelentést továbbította az ügyben kizárólagos hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségre”. A furcsaság az, hogy előzőleg kétszer is rákérdeztünk az ORFK-nál, milyen intézkedést hozott a főkapitány az ügyben (amennyiben hozott), de nem kaptunk konkrét választ. Továbbra is kérdés, hogy a bántalmazott ezredes miért nem értesült eddig a főkapitány lépéséről. Nehezen értelmezhető az ORFK-nak az a mostani közlése, hogy a főkapitány a „bejelentésben érintett személyek alá- fölérendeltségi viszonyát – a vizsgálat idejére – soron kívül megszüntette”. Jelenlegi tudásunk szerint az történt ugyanis, hogy a bántalmazott ezredest az országos főkapitány „átrendelte” más szolgálati helyre. Az erről szóló parancsban nincs utalás semmifajta eljárásra. Az ezredes számára kijelölt szolgálati feladat ellátása nem a „vizsgálat idejére”, hanem határozott időre, 2019. december 31-ig szól. Újabb kérdéseket küldtünk az ORFK-nak: egyebek mellett szerettük volna megtudni, hogy született-e olyan intézkedés is, ami a feljelentésben bántalmazóként szereplő vezérőrnagy munkaviszonyát, szolgálati beosztását érinti. Válaszában az ORFK erre nem tért ki, helyette elismételte azt, amit a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozott.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ