A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban – írja a HVG.

 A tartósan vagy hullámzó mértékben fennálló stressz a mindennapjaink része, melynek egyik fő katalizátora az életünk minden színterén folyamatosan jelen lévő döntéskényszer. Összeszámolni is nehéz, egy nap során hány alkalommal kell (jó) döntést hoznunk, legyen szó az adott nap menetrendjének kialakításáról, családi életünk megszervezéséről vagy munkahelyi feladataink optimális rendszerezéséről.

Utóbbinál a stressz mértéke egyenes arányban nőhet azzal, épp milyen magasan helyezkedünk el a munkahelyi ranglétrán. A vezető beosztásban lévő emberek stresszterhelése fokozott, mivel több területen kell nap mint nap helytállniuk, és nemcsak önmaguk, hanem beosztott kollégáik döntéseiért is vállalniuk kell a felelősséget.

Stresszes beosztott = stresszes vezető?

„A stressz elkerülhetetlen része a vezetői munkának, hiszen felelősséget kell vállalni minden munkatárs munkájáért. Ugyanazok a nehézségek – határidők, emberi hibák és azok orvoslása, kommunikációs gap-ek, technológiai anomáliák stb. – nem csak a vezető, hanem a csapat minden egyes tagjának munkája kapcsán adódnak, tehát hatványozódik már a stressz lehetősége is” – mondja Hemrik Magda, a HVG HR-szakértője.

Egy átlagos héten időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük. Szervezetfüggő ugyan, de folyamatos kapcsolatban vagyunk a kollégáinkkal. Ha valakinek rossza napja van – különösen egy kisebb csapaton belül –, az szinte azonnal kiderül. Legyen szó magánéleti vagy munkahelyi feszültségről, mindenképpen hatással van a teljesítményre. Így egy vezetőnek erre is fokozottan figyelnie kell: ha csapatának akár egy tagja is tartós stressznek van kitéve, az jelentősen ronthatja az elvárt eredményeket.

Forrás: HVG