Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében. Fontos lehet az is, hogy ha hibázunk, fel tudjuk-e ismerni, be merjük-e vallani, tudunk-e váltani, változtatni az esetleges hibás döntésen. Sokszor azt is meg kell tanulni, hogy merjünk hibázni, és merjük beismerni. A munkahelyi stressz kapcsán sincs ez másként – írja a webbeteg.hu-n Kazimir Ágnes pszichológus.

A munkahelyi stressz Van objektív stressz, ami az adott munkával együtt jár, előre látható, tudható, kiszámítható, és a munkába álláskor eldönthető, hogy bevállalja-e a munkába álló vagy sem. Ha mégsem bírja ezeket és ezzel szembesül, ezt belátja, akkor munkahelyet lehet és kell változtatni (ilyen lehet a monoton munka, az egy helyben ülés, a zaj, összezártság stb.). Szubjektív stressz, ami előre nem kiszámítható, aminek oka gyakran belül, a személyiségben keresendő, ami leggyakrabban önismereti hiányból, tolerancia-hiányból, önértékelési és önbizalomhiányból és/vagy váratlanul előálló krízishelyzetből fakadhat.

Gyakran a munkahelyi közösség úgy vezeti le az önmagával és a munkahellyel kapcsolatos elégedetlenségét, hogy ahelyett, hogy átgondolnák, min tudnának változtatni ahhoz, hogy jobb, könnyebb legyen, vagy gyávák változtatni, tovább nehezítik azzal, hogy egymást bántják, egymást hozzák megalázó, rossz helyzetbe, „ha nekem rossz, legyen neked is rossz” alapon.

A mobbing

Ennek a magatartásformának mostanság divatos összefoglaló neve a mobbing:

kiközösíteni, megalázni, tönkretenni, kikészíteni viselkedésükkel a másik embert. Önmagában az is szomorú, hogy már szakszó is született erről.

Néhány példa:

Sugdolóznak a háta mögött.

Ha közeledik, elhallgat a csapat.

Gúnyosan végigmérik az öltözékét.

Arcába fújják a füstöt, pedig tudják, hogy zavarja a dohányzás.

Esznek, kínálgatják egymást, de egyvalakit kihagynak.

A legunalmasabb munkával bízzák meg konzekvensen, és ha elvégzi, kapja az újabbat, stb..

Emberi játszma és védekezés

Sajnos, vannak olyan emberek, akiknek az a jó, ha a másiknak rossz. Ennek érdekében bármire képesek. Jó, ha tudjuk, hogy ez csak akkor működik, ha ehhez a másik fél is aktív partner. Ezt nevezi a pszichológia emberi játszmának. A játszma viszont azonnal működésképtelenné válik, ha a szenvedőnek kipécézett fél nem a másik elképzelésinek megfelelően reagál, hanem meg tudja védeni magát, ki tud állni önmagáért, szakszóval élve: asszertív magatartással képes önmaga érdekeit megvédeni. Ilyenkor gellert kap a mobbingoló törekvése, hiszen nem az történik, amit ő elképzelt. Nem tudta kiszolgáltatottjává alacsonyítani a másik embert, mert az meg tudta fordítani a játszma menetét. Ez önmagában meg tudja szüntetni a stresszt.

Képzeljék is el ezt a helyzetet: végigmérik, és kinevetik, majd elfordulnak, pusmognak, valószínűleg arról, hogy néz ki, milyen a haja, a ruhája.

Gondolja végig: Mit tennének hasonló helyzetben? Volt-e már életében, akár gyerekként is hasonló helyzetben? Mit tett akkor? Most mit tenne, ha visszafordítható lenne az időkerék? Elégedett a viselkedésével? Ha igen, az jó. Ismerik az asszertivitást, az önmaguk érdekeinek képviseletét. Nem? Akkor tudják-e, hogy mért viselkedtek úgy, hogy attól rossz érzésük maradt? Önökön múlt? Máson múlt? Lehetett volna másként is? Akkor mért nem viselkedtek másként? Ezzel a gondolatmenettel, önismereti munkával közelebb kerülhetnek önmagukhoz, és annak megismeréséhez, hogy az énképük, az önértékelésük milyen szinten áll.

Pozitív énkép és relaxáció

A stresszhelyzetek jó megoldásához fontos a pozitív énkép, a reális önértékelés, a valós eredményeken nyugvó önbizalom és a változtatni tudás és merés képessége és bátorsága. A munkavégzés közben elfáradhatunk még a legjobb munkahelyen is. Telítődhetünk az ingerekkel, a feladatokkal, a hallottakkal, látottakkal. Ilyenkor nagyon jót tesz a relaxáció, az autogén tréning, de sokat segít néhány egyszerű mozdulatsor, mély légzésekkel, vagy néhány korty folyadék, vagy pl. egy szelet csoki. A lényegi megoldás azonban az, ha a munkáltató odafigyelve a munkahelyi stressz okozta ártalmakra, biztosít a dolgozóinak rendszeres feltöltődést eredményező pihenést, testi-lelki tréningeket. Utóbbiak célzottan arra szolgálnak, hogy a dolgozók elsajátíthassanak olyan módszereket, amelyekkel egymást könnyebben megértik, konfliktusaikat kezelni tudják anélkül, hogy a gyakori, ám semmit meg nem oldó sértődés vagy agresszió jelentkezzen. Ezeken a tréningeken elsajátítható az relaxáció gyakorlata is.

Forrás: webbeteg.hu