Nagy valószínűséggel megbetegszik az, aki magyarországi gyárban vállal fizikai munkát. A munkaállomások ugyanis meglepően rosszul vannak kialakítva: mindössze 12 százalékuk nem okoz betegséget. Erre jutott a ViveLab Ergo felmérése, amely kimutatta, hogy a munkaállomások 71 százaléka közepes, 17 százaléka pedig magas kockázatot rejt egészségügyi szempontból – írja Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere és Szeredy Csaba, a ViveLab Ergo ügyvezetője a Portfolion.
A vizsgálatok számos ágazatra terjedtek ki, a legtöbb a járműiparban és az elektronikai iparban folyt. Kiderült, hogy a gyártósorok mellett dolgozók nagy fizikai megterhelésnek vannak kitéve.
Egy műszak hossza általában 12 óra, ezalatt sokszor több, mint 20 km-t kell gyalogolni - nem ritkán kényelmetlen munkacipőben - vagy összesen több tonnát felemelni. Jellemző a monoton munkavégzés, a sok ismétlődő mozdulat.
Nem csoda, hogy a felmérés során a dolgozók leginkább arra panaszkodtak, hogy fáj a derekuk vagy a térdük. Volt, aki csak gyógyszerszedés mellett bírt dolgozni. Az üzemorvosokkal folytatott beszélgetések pedig megerősítették, hogy
a dolgozók körében a váz- és izomrendellenességek a leggyakoribbak (35%), ezután a szív- és érrendszeri megbetegedések következnek (21,5%). De légző- vagy emésztőszervi betegséget is könnyen lehet kapni az itthoni gyártósorok mellett, és jellemzők az érzékszervi megbetegedések is. A balesetek között a rándulások, horzsolások, vágások, húzódások, zúzódások, égési sérülések, kéz- és ujjsérülések vezetnek.
Ezeknek az áldatlan állapotoknak szándékszik véget vetni az idén júniustól életbe lépő új munkavédelmi szabály. Ekkortól kötelező lesz betartani azt a 2009-es európai munkavédelmi szabványt (MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009), amely leírja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy munkahelynek, milyen mozdulatokat, testtartásokat szabad (illetve nem szabad) megkövetelni egy dolgozótól. Vagyis ki kell küszöbölni azt, ami az egészségre ártalmas.
Jelenleg azonban az új szabályban szereplő előírások közül átlagosan 17-et megsértenek - ez az eredmény jött ki, amikor az említett felmérésben kockázatosnak talált munkaállomások közül 123-at műszeresen is megvizsgáltak. Vagyis rövid időn belül nagy átalakításokra lenne szükség, és amelyik cég ezt nem teszi meg, büntetésekre számíthat.
- A fenti számok ismeretében elgondolkodtató, hogy az egymást követő sztrájkokban a dolgozók vajon miért nem veszik fel a követeléseik közé a munkakörülmények javítását is?
- Ha pedig sikerül megállapodniuk a béremelésről, vajon hogyan fogja ennek költségét kigazdálkodni a munkáltató? Talán még nagyobb nyomás alá helyezi a munkavállalókat?
- Vagy az okos megoldást választja, s a hatékonyságot is javítva alakítja át a munkahelyeket, ha már erre az új munkavédelmi szabály miatt úgyis rákényszerül?
A jó hír ugyanis az, hogy bár az átalakítás sokba kerülhet, a befektetés hamar meg is térülhet, feltéve, hogy jól csinálják. Ennek több oka is van.
Egyrészt a munkahelyi megbetegedések a vállalatnak is károsak. Többen mennek betegszabadságra, gondoskodni kell a helyettesítésről, túlórát kell fizetni. Azok körében gyakoribbak a megbetegedések, akik hosszabb ideje vannak kitéve az ártalmaknak, vagyis a tapasztaltabb munkaerő esik ki. Megnő a fluktuáció, hiszen az emberek féltik az egészségüket és elmennek a cégtől. A munkaállomások átalakítása megkíméli a céget az effajta költségektől. Másrészt nőhet a hatékonyság, hiszen például sokkal hatékonyabb, ha nem kell 20 km-t gyalogolni, hanem minden kéznél van.
Szerencsére a feladat nem is olyan nehéz, mint amire a riasztó számokból következtetni lehet. A modern technika segítségével gyorsan, pontosan, megbízhatóan ki lehet deríteni, milyen változtatásokra van szükség. A dolgozók mozdulatait szenzorokkal feltérképezve és szoftveresen kiértékelve ki lehet dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel elérhető, hogy a munkaállomások ne csak a szabványnak feleljenek meg, de a munkavégzés hatékonysága is növekedjen. Sokszor apró változások is elegendőek lehetnek a sikerhez.
Forrás: Portfolio
