Csaknem megduplázódott tavaly a súlyos csonkulásos munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány miatt ugyanis a cégek a még náluk dolgozókat hajtják a végkimerülésig – olvasható a Népszavában.

A végzetes következményekkel járó munkahelyi balesetek száma hazánkban évről évre emelkedik. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályának nemrég közzétett statisztikája szerint tavaly már 23 738-ra rúgott a munkahelyi balesetek száma, miközben öt évvel ezelőtt még kevesebb mint 20 ezer baleset történt a munkahelyeken. Ezek közül 78 esetben életét vesztette a dolgozó: a halálos munkabalesetek számát évek óta nem sikerül visszaszorítani.

A súlyos csonkulásos munkabalesetek pedig csaknem megduplázódtak egy év alatt.

Utóbbiak közül a legtöbb a gépiparban történt, de ilyen szempontból veszélyes üzemnek számít az építőipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás ágazat is. Pedig a munkavédelmi hatóság a munkakörülmények javulását tapasztalta a hazai vállalkozásoknál. Ezt a következtetést vonták le az ellenőrök legalábbis abból, hogy 2017-hez képest tavaly 4,4 százalékkal kevesebb munkáltatónál találtak munkavédelmi szabálytalanságot.

Ez azonban még mindig a munkahelyek csaknem 73 százalékát jelenti.

A szabálytalansággal érintett dolgozók száma viszont nőtt: a 310 ezer munkavállaló közül 208 ezer esetében tapasztaltak az ellenőrök a valamilyen problémát.

Ezek negyede súlyos munkavédelmi szabálytalanság volt. Ilyennek számít például, amikor a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, vagy nem kerítik el a munkagödröket. Az építőiparban a magasban végzett munkáknál még mindig gyakori, hogy a munkáltató nem biztosít megfelelő védőfelszerelést, vagy épp a dolgozók nem használják azokat. A feldolgozóiparban, a gépiparban és a mezőgazdaságban a gépek idézik elő a súlyos baleseteket a biztonsági berendezések vagy védőburkolatok kiiktatása miatt.

 A munkaadók ugyanakkor nem veszik félvállról a munkavédelmet – ezt tapasztalja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is. Hogy mégis egyre több a baleset a munkahelyeken, annak a szakszervezeti vezető szerint az az oka, hogy

a munkaerőhiány miatt a cégek jóval kevesebb dolgozóval próbálják ugyanazt a termelést fenntartani.

A túlhajtott munkások pedig könnyebben hibáznak, a harmadik ledolgozott szombat után könnyebben nyúlnak rosszul a berendezésekhez. Problémát jelent a szakértelem hiánya is, és az, hogy kevesebb idő jut az újoncok betanítására. Fémmegmunkálásra például már nem tudnak szakembereket fölvenni a cégek, ezért betanított munkásokat alkalmaznak.

Az egyik ilyen üzemben a feladatok elsajátítására korábban két hét állt rendelkezésre, ma csupán egy nap: a roncsolásos balesetek száma 30 százalékkal meg is ugrott

– említ egy példát László Zoltán. A Vasas Szakszervezeti Szövetség nemrégiben két fórumot is szervezett, ahol arra keresték a választ, hogyan lehetne ebben a helyzetben biztonságosabbá tenni a munkahelyeket.

 A szakértők arra a következtetésre jutottak: a munkaügyi ellenőrzések fokozása  vehetné elejét ezen a problémáknak. A törvényben megengedettnél több túlórára ugyanis fény derülhet ezek során. Igaz, nem könnyen, mert a cégek a munkaidőnyilvántartásokat is hamisítják. Kormányzati szándék azonban szemmel láthatólag nincs erre

– fogalmazott László Zoltán. Sőt, a túlóratörvényben elrendelhetővé tett évi 400 órával valójában legalizálták a dolgozók túlhajtását. Papíron ugyan alig túlórázik a magyar munkavállaló, hiszen a 2016-os egyéni bér- és keresetstatisztikai adatok alapján a versenyszféra dolgozóinak 17, a közszféra munkavállalóinak pedig 7 százaléka túlórázott csupán. A munkaügyi hatóság ugyanakkor az elmúlt 6 évben összesen 143 ezer dolgozó esetében tárt fel szabálytalanságot a munkaidőnyilvántartás vezetésénél. Ez a vizsgált létszám 20 százalékát jelenti – mutat rá a Policy Agenda elemzése.

Az ellenőrök tavaly háromszor annyi túlóráztatással kapcsolatos visszaélésre bukkantak, mint 2017-ben; a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma pedig együttesen csaknem elérte a 15 ezret.

Ezek jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén dolgozókat érintették: éppen azokat a területeket tehát, ahol a legtöbb súlyos munkahelyi baleset is történik. Mindezekre ráadásul úgy derült fény, hogy a munkavédelmi és a munkaügyi hatóság évről évre kevesebb céget és munkavállalót vizsgál. A munkaügyi hatóság látóterébe például a hazai mintegy 1,4 millió vállalkozás alig több, mint egy százaléka kerül be: öt éve még csaknem 33 ezer céget és 217 ezer dolgozót vizsgáltak, tavaly viszont már csupán 73 ezer munkavállalót és alig 18 ezer munkáltatót.   

Több szabadságot követelnek a dolgozók

Egyre több autóipari cégnél követelnek maguknak több szabadságot is a magasabb bérek mellett a váltott műszakban dolgozó munkavállalók. A sort az idén a győri audisok nyitották, akik csaknem egyhetesre nyúlt sztrájkjukkal elérték, hogy május 1-jétől minden dolgozó számára járjon havi egy szabad hétvége. A nagy kereskedelmi láncoknál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kötött olyan megállapodásokat, amelyek értelmében

a munkáltató nem alkalmazza az évi 400 óra túlmunkát lehetővé tévő túlóratörvényt.

Ez szintén fontos része volt az Autoliv soporonkövesdi gyárában a sztrájkhelyzetben született megállapodásnak. A Continental veszprémi gyárában pedig 10 év hűségért kérnek a dolgozók évi egy plusz szabadnapot.      

Forrás: Népszava

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ