Elon Musk kiégett: a Tesla-, Space-X- és Boring Company-vezér egy New York Timesnak adott interjújában nemrég arról vallott, hogy heti 120 órát is dolgozik. Ez az átlagemberre ugyan nem jellemző, az alap túlórázás viszont igen, nem beszélve azokról a gyakori esetekről, amikor az ember hazaviszi a munkáját. Vagy két munkahelye van, és amikor végez a munkával, egyből indul is dolgozni. Nem véletlen, hogy a kiégés mindenkit veszélyeztet - a Times ezért megkérdezte Anat Lechnert, a New York University Stern School of Business oktatóját, mit lehet tenni azért, hogy elkerüljük a mentális kimerülést a munkahelyen – írja az mfor.hu.

A kiégés jelei

Ha egy kolléga közelít a törésponthoz, az legtöbbször érzelmi jelekből olvasható ki. Ilyenkor az emberek könnyebben dühbe jönnek, és

elkezdik megvetni azokat, akik nem dolgoznak olyan keményen, mint ők. A másik jel a hanyagság.

Ezt nem az alapvető hozzáállás szüli: ha a jó munkatársak elkezdenek hibázni, az nem azért van, mert hirtelen slendriánokká váltak volna, hanem azért, mert túlterheltek. A túlterheltek pedig gyakran a legdolgosabb munkavállalók, hiszen a kisebb teherbírásúaknak mindig elég csak az alapvető feladatokkal foglalkozniuk, míg a főnök az újabb és újabb projektekkel mindig a nagyobb teljesítőképességűeket találja meg. Ez egy ördögi körhöz vezet, és azt jelzi, hogy a menedzser rosszul végzi a feladatát.

Így előzhetjük meg a saját kiégésünket

A kulcs az elkerülés és a munkamegosztás.

El kell kerülni, hogy 0-24-ben a munkán járjon az agyunk. Próbáljunk meg minden nap 3-4 olyan órát kikanyarítani magunknak, amikor pihenünk - ez persze lehet aktív pihenés is - , és magyarázzuk el magunknak és a minket körülvevő világnak is, hogy ebben az időintervallumban nem foglalkozunk a munkahelyi e-mailekkel.

Meg kell tanulnunk csapatban dolgozni. A közös munka során a feladatok természetesen és hatékonyan oszlanak szét, így senkinek sem kell belerokkannia a projektekbe.

Így segíthetünk a kiégett kollégánkon

Beszélni, meghallgatni és kisegíteni. Az élet a nagyvállalatoknál könyörtelen tud lenni:

az emberek általában tartanak attól, hogy felfedjék a gyengeségeiket, mert azt mások könnyedén kihasználhatják.

Mégis meg kell próbálni beszédre bírni a kollégákat, akiken látszik, hogy közel járnak a teljesítőképességük határához.

Ha sikerül rávenni arra, hogy beszéljen a problémáiról, hallgassunk figyelmesen, és adjunk neki visszacsatolást a panaszaival kapcsolatban. Így el tud gondolkodni azon, mely határok között érdemes mozognia, amikor egy felettessel a rászabott feladatok újratervezéséről tárgyal. Talán több időre van szüksége, talán újabb forrásokra - ezt úgy tudja a legjobban meghatározni önmaga számára, ha kommunikálunk vele a témáról.

Segítsünk neki a munkában egy kis ideig. Ezt viszont tényleg csak átmenetileg érdemes csinálni: elfedi a problémát, kis ideig megkönnyebbülést nyújt, de a megoldást nem hozza el.

Forrás: mfor.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ