Több mint harminc fokot mértek a héten a felújított hármas metró szerelvényében. A többi tömegközlekedési járművön sem jobb a helyzet, sőt, a buszok fülkéjében akár 50 fok is lehet a hőmérséklet – ez utóbbit Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tette hozzá az ATV Startban.

Pár napja robbant a hír, hogy a felújított hármas metrón 33 fokot mértek, miközben a szerelvények padlója a 40 fokot is meghaladta. Nemes Gábor azt mondta az ATV Start című műsorában, hogy ilyen nem fordulhatna elő más európai országban. Felmerül a kérdés szerinte, hogy érdemes volt-e ezt a típust beszerezni, hiszen a költségeket tekintve elképzelhető hogy új szerelvényeket kellett volna Budapestre hozni.

A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta: vannak kollegák, akik hőmérővel rendelkeznek, és a fülke hőmérsékletét mérik.

Sokan nehéz körülmények között végzik a munkájukat, mert akár 40-50 fokos hőmérséklet is lehet egy csuklós busz fülkéjében, ha a klíma nem működik, vagy a járműn nincs is klímaberendezés

– állította Nemes. Szerinte ezt nem lehet kibírni, bár a sofőrök védekeznek: az oldalablakot és ajtót hagyják nyitva a huzat miatt, vagy a megállókban nyitják ki az ajtót, hogy felfrissüljenek.

Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke

A BKV – az autóbusz-ágazatot tekintve – valamivel, több mint a felét üzemelteti az összes közlekedő járműnek itt Budapesten – folytatta a szakember. Utóbbi cég nehezebb helyzetben van a többiekhez képest, hiszen a többi vállalat „nagyrészt új járműveket” üzemeltet. Eközben a BKV-nál 20-30%-ra tehető azon buszok aránya, amelyekben nem működik, vagy egyáltalán nincs klíma. Majd hozzátette: a fennmaradó járművekben is hagynak némi kivetnivalót maguk után a berendezések.

Nemes Gábor a járműtípusokhoz köti azt, ha rossz, vagy egyáltalán nincs is klíma a buszokon.

Mint mondta, a BKV „nem nagyon tud beszerezni új járműveket”, sokkal inkább felújított, 8-10 éves közlekedési eszközöket vesz, amelyeknek „olyan az állapota, amilyen”. Technikailag szerinte egyszerűbb lenne olyan járművet beszerezni, amelyekben már gyárilag van hűtőberendezés, mert azt utólag beszerelni sokkal körülményesebb lenne.

Európa nagyvárosaiban jobb a járműpark minősége, aminek köszönhetően klímaügyileg is jobban állnak, illetve nem minden ajtót nyitnak ki, amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy hűtöttebb legyen az adott jármű.
Mindeközben a KSZOSZ azt javasolja, hogy a legnagyobb kánikulában, délelőtt 11 és délután 3 óra között ritkítsák a járatokat.

A kérdésre, miszerint nem fél-e attól, hogy ez még nagyobb káoszt okoz a közlekedésben, a szakember azt felelte: az emberek – alkalmazkodva a hőséghez – már most megpróbálják elkerülni ezt az időintervallumot, majd felhozta a déli államok „szieszta kultúráját”, ami alapján át lehetne alakítani a jelenlegi helyzetet, amihez talán az intézményrendszerek is alkalmazkodhatnának.

A globális felmelegedés „természetes dologgá” vált szerinte, amihez alkalmazkodni kellene, és úgy véli, arra kellene ösztönözni az embereket is, hogy ebben az időszakban ne utazzanak. Előbb-utóbb úgyis alkalmazkodni kell majd a környezeti körülményekhez, mert azok nem okozhatnak kárt sem az utasok, sem a munkavállalók egészségében.

Forrás: atv.hu