Az irodákban dolgozók jól ismerik, mennyi vitát generálhat az iroda hőmérséklete, például hány fokra van beállítva a légkondi, illetve lehet-e, és ha igen, milyen gyakran szoktak szellőztetni. Sokan panaszkodnak nyáron a túlhűtött, télen a túlfűtött munkahelyekre, vagy az állandó „cúgra”, a huzatra. Mivel az alváson kívül a napjaink nagyobb részét a munkahelyen töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogyan érezzük ott magunkat, és ebben nagy szerepe van a munkahely hőmérsékletének is – írja a hrdoktor.blog.hu.

Mit mond a jogi szabályozás?

A hivatalos munkaegészségügyi előírások megszabják, milyen legyen a hőmérséklet a munkahelyeken. Fűtésszezonban az irodai, ülő-, szellemi munkát végzők számára - fél méter magasan mérve - 20-22 Celsius fokot írnak elő. Könnyű fizikai munka esetén 18-20, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 Celsius-fokos munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

A fűtő- illetve léghűtőkészülékek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy ne szennyezzék a helyiség levegőjét, és az ott dolgozókat ne érje extrém hőhatás. A szellőzőrendszerrel vagy ablaknyitással biztosítani kell a munkavállalók számára a megfelelő szellőztetést: fejenként és óránként mintegy harminc köbméternyi friss levegőt.

A hőmérséklet teljesítményünket és az egészségünket is befolyásolja

Nemcsak a törvényi előírásoknak való megfelelés szándéka miatt érdemes erre is odafigyelni, hiszen a munkahely hőmérséklete jelentősen befolyásolja a munka hatékonyságát és a munkavállalók jó közérzetét is. Egy amerikai felmérés (Massachusets Technology Collaborative 2003) kimutatta, hogy több mint hét százalékkal nőhet a munkahelyi teljesítmény, ha megfelelő hőmérsékletű, jól szellőztetett helyen végeztetik ugyanaz a munkát.

Ha meleg a helyzet...

A rendszeresen 24 foknál magasabb hőmérsékletű munkahely melegnek számít, ami befolyásolja a komfortérzetet és a teljesítményt. Ezeken a munkahelyeken a dolgozóknak óránként legalább öt perc plusz pihenőidő jár.

Élettanilag az emberi test hőmérsékletét nemcsak a külső hőmérsékletből eredő hőfelvétel, hanem az anyagcseréből származó, ún. metabolikus hőtermelés, illetve a hőleadás mértéke is befolyásolja. Ez utóbbi nagyban függ a levegő páratartalmától is. Nehezebben elviselhetővé válik a környezeti hőmérséklet, ha a páratartalom telítettsége meghaladja a 70 százalékot.

Hőpangás, hyperthermia alakul ki, ha a szervezet hőleadása nem elegendő, például kánikulai tűző napon, nagy páratartalom mellett, szélcsendes időben („ájult” melegben) vagy a melegüzemben, kohókban, konyhákban dolgozók esetében. Veszélyeztettek azok is, akiknek munkakörük miatt többrétegű védőruhát kell viselniük (tűzoltók, katonák), mert ez gátolja a megfelelő hőleadást.

Szervezetünk ugyanis hőleadással védekezik, például verejtékezéssel, az erek kitágításával hűti magát.

Vannak olyan állapotok, amelyek növelik a melegártalmak esélyét, így könnyebben felborul a hőháztartása az elhízottaknak, illetve az alultápláltaknak, a kiterjedt bőrbetegségben szenvedőknek, bizonyos gyógyszerek (például vízhajtók, antidepresszánsok) rendszeres fogyasztóinak.

A hőártalom rosszullétet, ájulást, napszúrást, hőséggörcsöket, hőkimerülést és hőgutát válthat ki.

Ha hidegben kell dolgozni...

Ha egy zárt térben lévő munkahely hőmérséklete 10 fok alatt marad, vagy szabadban végzett munkánál 4 foknál hidegebb van a munkaidő felében, akkor arra a hideg munkahelyre érvényes szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben is óránként 5-10 perc pihenőidőt kell biztosítani, arra alkalmas melegedő helyiségben.

A hideg élettani hatása elsősorban az agy és a végtagok összehangolt működését, egészségét veszélyezteti. Ezért mindent meg kell tenni a test megfelelő hőmérsékletének fenntartásáért és a végtagok hőellátásának biztosításáért.

Az emberi szervezet a hideg ellen úgy védekezik, hogy érösszehúzódással csökkenti a hőleadást és növeli a termelt hő mennyiségét. Az érösszehúzódás leghamarabb a végtagokban és az orr, fül területén okoz lehűlést, így ezek melegen tartására különösen ügyelni kell. A hideg sokféle egészségkárosító hatást okozhat, ebből a munkahelyeken a legfontosabb a fagyási sérülések, a hűléses, légúti és reumás megbetegedések elkerülése. Alkalmassági vizsgálatnál gondolni kell az esetleges hidegallergia, túlérzékenység fennállására, illetve már meglévő esetleges ér- és keringési betegségekre is.

Mit tehet a munkaadó?

A hideg munkahelyeken naponta többször védőitalt, meleg teát kell biztosítani a dolgozóknak. A munkavégzés körülményeinek megfelelően kell védőeszközökről, meleg munkaruházatról (ami lehet kesztyű, sapka, bélelt kabát, mellény, overall, bakancs) is gondoskodni.

Melegnek minősülő munkahelyen is szükség van védőitalra (pl. ásványvízre), a kiszáradás és a sóhiány elkerülésére. Extrém hőmérséklet esetén a dolgozók hőszigetelő ruházattal, árnyékolókkal, megfelelő szellőzőrendszerekkel védhetők a hőártalmaktól.

Mi az, amit a munkavállaló is megtehet?

A munkavállaló lehetőségei korlátozottabbak, inkább csak arra az esetre vonatkoznak, amikor a munkahelyi hőmérséklet csak kevéssel tér el a normális hőmérséklettől, például egy irodában. Az esetleges munkahelyi viták elkerüléséért legyünk egy kicsit rugalmasabbak: egy bent tartott pulóver segít, ha túlhűtöttnek érezzük a helyiséget, illetve a téli időszakban réteges öltözettel lehet alkalmazkodni a körülményekhez. A szervezetünk egészséges hőháztartását is védjük, ha óránként pár percre felállunk, átmozgatjuk a tagjainkat. A szellőztetést érdemes a kávészünetre időzíteni, így senki nem szenved a kereszthuzattól.

Forrás: hrdoktor.blog.hu

Hozzászólok a Facebookon