Mást is beírhat a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvbe, mint ami a hatóság véleménye - erre az elvi döntésre jutott a Kúria egy halálos munkabaleset kapcsán – írja a munkajog.hu.

A munkabaleseti jegyzőkönyvnek nem a hatóság vizsgálatának eredményét, hanem a munkáltató ténymegállapítását és véleményét kell tartalmaznia, amelyek a jogszabály eltérő szabályozása alapján lehetnek különbözőek - így hangzik a Kúria elvi döntése, amely a Kúria honlapján olvasható, azon jogi  folyamattal egyetemben, amely az elvi döntésig vezetett.

A felperes munkáltató munkavállalója halálos kimenetelű munkabalesetet szenvedett, melyről a felperes  a munkabaleseti jegyzőkönyv 90. és 92. kódnégyzetét 8. kóddal töltötte ki.

Fellebbezett a munkáltató

A  Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelősége a munkakavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 84. § (1) bekezdés i) pontja alapján öt napos teljesítési határidővel kötelezte a felperest jegyzőkönyv jogszabály szerinti kitöltésére és annak ismételt megküldésére. A határozat indokolása szerint a felperes a baleset kivizsgálását nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezte el. Az eljárás során megállapítottak ellenére 90. és 92. kódnégyzeteket helytelenül 8-as kóddal töltötte ki, a „szükséges, de nem volt" megjegyzésű 7-es kód helyett.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága az elsőfokú határozatot  helybenhagyta.

Az érintett határozatok ellen a felperes a keresettel élt, melyben az első- és másodfokú közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltség megfizetésére történő kötelezését kérte.

Álláspontja szerint az első- és másodfokú határozatokban írtaktól eltérően a bejelentést és a kivizsgálást nem mulasztotta el. Az, hogy ennek során a megállapítások helyesek vagy helytelenek kívül esik azon a körön, amit a hatóság sérelmezhet, csak azt vizsgálhatja, hogy a baleset kivizsgálása során tett-e a munkáltató megállapításokat, és kizárólag ennek hiányában hivatkozhatna annak jogellenességére és rendelhetné el az ismételt kivizsgálást.

Az alperes a kereset elutasítását kérte

Az elsőfokú bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a munkabaleset kivizsgálását végezte, és munkavédelmi eljárást indított. Ennek eredményeként a  tevékenységet  a szabálytalanság megszüntetéséig felfüggesztette, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el. Ezen eljárás keretében az elsőfokú hatóság nem a felperestől függetlenül, hanem lényegében vele párhuzamosan vizsgálta a baleset bekövetkezésének körülményeit, ugyanekkor az elsőfokú hatóság részére megküldött munkabaleseti jegyzőkönyvből megállapíthatóan a felperes más álláspontra helyezkedett a kivizsgálás körében.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes tehát olyan munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésére hívta fel és kötelezte a felperest, amely megállapításokkal szemben a felperes a peres eljárásban terjesztette elő a bizonyítékait.

A bíróság álláspontja szerint a közigazgatási határozatok jogszabálysértőek voltak, ezért azokat a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
Álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, a felperes  a munkabaleseti jegyzőkönyvet nem az eljárás során keletkezett bizonyítékok alapján töltötte ki.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

Megállapította, hogy a munkabalesetek kivizsgálása és a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése körében az Mvt. és a a balesettel érintett munkáltató, illetőleg a kivizsgálást végző közigazgatási szerv részére eltérő kötelezettségeket állapít meg. A munkáltató kötelezettségeit az Mvt. 64-65. §-ai, valamint a Vhr. 5-10. §-ai, míg a közigazgatási szerv kötelezettségét - többek között - az Mvt. 84. § (1) bekezdés i) pontja határozza meg. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a Vhr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig köteles megküldeni, amely előírásnak a felperes eleget tett.

A támadott közigazgatási határozat a felperes által határidőben megküldött munkabaleseti jegyzőkönyv 90. és 92. számú rovatának a hatóságtól eltérő álláspont szerinti kitöltését kifogásolta olyan időpontban, amikor a felperes felelősségét vizsgáló közigazgatási eljárás még folyamatban volt.

A munkabaleseti jegyzőkönyv 90. és 92. számú kódjának az alperesi állásponttól eltérő kitöltése nem ad alapot a közigazgatási szerv számára a fenti jogszabályban rögzített jogosultsága gyakorlására, miután a felperes a számára előírt kötelezettségét – a munkabaleset kivizsgálását és a baleseti jegyzőkönyv megküldését – teljesítette.

Forrás: munkajog.hu