A munkahelyen is előfordulhatnak olyan tényezők (vegyi anyagok, sugárzások, vírusok), amelyek rosszindulatú daganatokat (rákot) okozhatnak. Akár minden tizedik rosszindulatú megbetegedés okozta halálozás összefüggésbe hozható a munkakörülményekkel. A cikkben szó esik a daganatos betegségek okairól, hogy mikor merül fel a foglalkozási betegség gyanúja, miképp előzzük meg a kialakulásukat és mi kell a daganatos betegségek leküzdését követően a munkába való sikeres visszatéréshez – írja az egeszseg.hu.

Miért alakul ki rosszindulatú daganat?

Magyarországon gyakori a rosszindulatú daganatok előfordulása. A leggyakoribb a hámsejtekből származó rákbetegség, de ide tartoznak még például a leukémiák is. Több tényező befolyásolja a rosszindulatú daganatok kialakulását: az egyéni hajlam (milyen géneket örököltünk), a környezeti tényezők (életmód, lakóhely és munkahely), továbbá a véletlen mutáció (mivel minden egyes sejtosztódás „meghibásodási kockázatot” jelent). A daganatos megbetegedés kialakulásában szerepet játszik a szervezet immunrendszerének állapota, illetve feltételeznek lelki tényezőket is.

Daganatkeltő hatások a munkahelyen

A munkahelyi tényezők között több olyan is van, amely ismerten növeli a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az alábbi táblázatban néhány példát soroltunk fel a foglalkozással összefüggő rosszindulatú daganatos betegség közül.

Néhány kiragadott példa munkahelyi daganatokra. A lista nem teljes.

Bizonyos rákkeltő anyagok nagyobb valószínűséggel tudnak rosszindulatú daganatot okozni, mint mások és a betegség kialakulásához jellemzően évekre (vagy akár évtizedekre) van szükség. A daganatot okozó hatásnak általában nincsen küszöbdózisa: minél nagyobb a dózis, annál valószínűbb a rosszindulatú elfajulás kialakulásának kockázata (pl. radioaktív sugárzás). Bizonyos munkahelyi rákkeltő tényezők hatásait sokban befolyásolja az életmód: például a dohányzás sokszorosára növeli az azbeszt tüdőrákot okozó hatását.

A munkáltató kötelessége minimalizálni a munkahelyi rákkeltő hatásokat

A munkáltatókat jogszabályok kötelezik arra, hogy megvédjék dolgozóikat a munkahelyi rákkeltő hatásoktól. Az elsődleges, hogy próbáljanak olyan technológiát alkalmazni, amely nem használ rákkeltő tényezőket. Sokszor ez nem lehetséges (pl. röntgen készülék), s ilyenkor műszaki (zárt rendszer, árnyékolás), szervezési (bejutás korlátozása) és – végső esetben – egyéni (védőeszközök) megoldásokat alkalmaznak, hogy minimálisra csökkentsék az expozíciót. Tájékoztatni és oktatniuk kell az érintett munkavállalókat, akiknek joguk van tételesen megismerni a munkájuk során őket érő rákkeltő hatásokat (pl. vegyi anyagok biztonsági adatlapjai, mérési eredmények). A munkavállalók kötelesek (és saját érdekükben is érdemes) minden munkahelyi előírást betartani: így például a technológiára, a szellőztetésre, az egyéni védőeszközre, illetve a munkahelyi higiénére vonatkozó szabályok az ő védelmüket is szolgálják. Utóbbiak között a legfontosabbak az étkezés, ivás, dohányzás tiltására, illetve az átöltözésre vonatkoznak: ezzel elkerülhető a rákkeltő anyagok lenyelése, a szennyeződés hazavitele.

A foglalkozási eredetű betegség gyanúját be kell jelenteni

A foglalkozási és a nem-foglalkozási (sorsszerű) eredetű rosszindulatú daganatok orvosi szempontból (tünetek, kezelés) nem különböznek egymástól. Bizonyos daganat típusok hátterében gyakran állnak foglalkozási tényezők (pl. mesothelioma), mások hátterében nem igazoltak még foglalkozási tényezőket (pl. prosztatarák). Ha felmerül, hogy egy rosszindulatú daganatos betegség foglalkozási eredetű, akkor azt az észlelő orvosnak jelentenie kell a munkavédelmi hatóságnak (területi kormányhivatal). Mivel ez a hosszú lappangási idő miatt gyakran nyugdíjas korban merül fel, ezért nemcsak a foglalkozás-egészségügyi orvosok, hanem a háziorvosok és a klinikai orvosok is jelenthetik a gyanút. A munkavédelmi hatóság kivizsgálása fogja igazolni azt, hogy előfordult-e a munkahelyen olyan rákkeltő hatás, mely a kérdéses betegséget okozhatta.

Visszatérés a munkába daganatos megbetegedés után

Szerencsére a rosszindulatú betegségek egyre jobban gyógyíthatóak – főleg, ha korán veszik észre őket. A betegek gyakran már a kezelés során visszatérhetnek a munka világába, de gyakran van szükség kisebb-nagyobb munkaköri változtatásra. Nem mehetnek vissza olyan munkába, ahol rákkeltő hatásnak lehetnek kitéve, illetve a munkahelyi megterhelést az aktuális egészségi állapotukhoz kell igazítani (pl. munkaidő, tehermozgatás). A munkáltató és a munkavállaló számára is legjobb eredményeket személyre szabott, komplex beavatkozással lehet elérni, melyben részt vesz maga a beteg, a HR osztály, illetve a kezelő- és a foglalkozás-egészségügyi orvos, és – szükség szerint – technológus, pszichológus, gyógytornász, ergonómus is.

Mit tehetek én az egészségemért?

A munkavállaló sokat tehet azért, hogy megelőzze a munkahelyi eredetű daganatos betegségek kialakulását. Kötelessége betartani a munkavédelmi előírásokat. Vegyen részt a rendszeres munkaköri alkalmassági és szűrővizsgálatokon, s ezeken őszintén számoljon be egészségi állapotáról – különösen akkor, ha a munkával kapcsolatban jelentkezik panasza. Életmódjából iktassa ki az olyan rákkeltő hatásokat, mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, illetve gyakorolja az olyan, egészséget javító szokásokat, mint a kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás és a lelki egyensúly megteremtése.

Forrás: egeszseg.hu