Kérhet-e egy húsz évvel ezelőtti munkahelyi balesetről adatokat a kormányhivatal? Hogyan válhat valakiből toronydaru-kezelő? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolnak az építőipari munkahelyi balesetek megelőzésére szolgáló Nincsbaleset.hu szakértői.

– Megvan a veszélye, hogy növekedni fog a munkahelyi balesetek száma az építőiparban. A kapacitások terheltsége és a munkaerőhiány következtében olyan társadalmi csoportokat – időskorúakat, külföldi munkavállalókat és alacsony képzettségűeket – is foglalkoztatnak, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek száma – ezekkel a szavakkal mutatta be Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a Széchenyi 2020 keretében a balesetek megelőzésére uniós forrásból indított programot.

Az ÉVOSZ vezette konzorcium 77,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el erre a célra. Nem véletlenül, hiszen a statisztikák szerint az építőipar kiemelten érintett: tavaly 21 halálos és 22 súlyos baleset történt az ágazatban, ami azt jelenti, hogy ezen a területen történt 2017-ben az összes halálos kimenetelű és súlyos baleset több mint negyede.

A projekt keretében tájékoztató anyagokat készítenek, továbbképzéseket tartanak, tanácsadást folytatnak. Ez utóbbit elsősorban a Nincsbaleset.hu oldalon keresztül, ahol már eddig is számos kérdést, felvetést válaszoltak meg a szakértők.

Érdekes esetre mutat rá például az a kérdés, hogy mit tehet egy cég, ha a kormányhivatal egy húsz évvel ezelőtti munkahelyi balesethez kér dokumentumokat. Az oldal szakértői válaszukban rámutattak, hogy a cég nem köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet húsz évig megőrizni – a szóban forgó dokumentumon az szerepel: öt évig irattárban megőrizendő –, így ennyi idő után a hatóság sem követelheti tőle annak bemutatását. Ráadásul a munkavédelmi törvény rendelkezései szerint ha a munkabaleset bekövetkezte után három év eltelt, a munkáltató azt már nem köteles kivizsgálni.
A tanácsadók részletesen válaszoltak annak, aki az egyéni vállalkozóknál előírt munkavédelmi előírásokról érdeklődött.

Ez esetben az a lényeg, hogy ha valaki a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó, akkor a munkavédelmi törvény csak annyiban vonatkozik rá, hogy be kell tartania a munkavégzés hatókörében tartózkodók – járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők – védelmére szóló rendelkezéseket. A munkavállalókat foglalkoztató egyéni vállalkozó viszont munkáltatónak minősül, annak minden feladatával és felelősségével. A szakértők egy másik válaszban leszögezték, hogy a választott munkavédelmi képviselőt az előírások szerinti képzésre kell küldeni, amelynek költségeit a munkavállalónak kell állnia. Egy baleset következtében csökkent munkaképességű személyt az ügyben irányítottak útba, hogy hol és miként kérheti a rokkantsági ellátást.

A közzétett válaszokból az is kiderült, hogy érettségivel milyen munkaegészségügyi feltételeknek kell megfelelnie annak, aki toronydaru-kezelő szeretne lenni. A munka jellegéből fakadóan kizáró tényező lehet a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az epilepszia, a tér- és mélységlátás problémái, a mozgásszervi megbetegedések, a vese- és prosztataproblémák, az egyensúlyzavar, a csökkent hallás vagy a gyenge fizikai erőnlét.

Forrás: Magyar Idők