Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Az Országos Közegészségügyi Intézet esettanulmányai alapján az, hogy mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu közleményéből.

A jó levegőminőség alapvető munkavállalói érdek, egyrészt egészségvédelmi okokból (a munkavállalók távolmaradását 30 százalékban légúti megbetegedések okozzák), másrészt pedig a kiváló belső levegőminőség a termelékenység 5-10%-os növekedését teszi lehetővé! Ez megmutatkozik az emberi munka hatékonyságában és a megtermelt áruk minőségében is, elég csak az élelmiszeripari üzemekre, például konzervgyárakra gondolni, ahol komoly minőségromlást eredményezhet, ha bármilyen szennyeződés a termékbe kerül – mondta Dr. Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Intézet aerobiológus szakértője a beltéri levegőről szervezett konferencián a WESSLING Tudásközpontban.

Biológiai szennyezők a munkahelyen

A szellőzőberendezések akár a probléma forrásává is válhatnak – derült ki előadásából –, hiszen a vezetékekben, hőcserélőkőn, szűrőkön lerakódó por különböző gombáknak szolgálhat tápanyagul, a légtechnikai berendezések pedig az épület távoli pontjaira is eljuttatják a spórákat. Egy mezőgazdasági feldolgozó és csomagoló üzemben például még a termékekbe is bekerültek a szellőzőben elszaporodott Stachybotrys-gombák. Nemcsak az üzemek érintettek, az irodák gipszkarton falainak belső oldalán beázás hatására olyan gombatelepek alakultak ki, amelyek mikotoxinjai a levegőbe kerülve orrvérzést, véres köhögést és allergiát okoztak. A szupermarketekben bizonyos gombák mennyisége pedig több esetben a határértékek akár tízszeresét is meghaladta.

A beltéri levegő, az irodák aerobiológiai vizsgálatakor komoly gondot okoz még a hírhedt, akár halálos tüdőgyulladást is okozó Legionella, illetve a galambürülékben megtelepedő Cyptococcus neoformans baktérium is, amelynek hatására agyhártyagyulladás alakulhat ki.

Nem biológiai eredetű szennyeződésekre is fény derült: a légtechnikai csövek kőzetgyapot szigetelésének törmeléke például a levegőbe kerülve irritációt (bevérzett szemet) okozhat, egy festőüzemben pedig csak a mikroszkopikus vizsgálatok után jöttek rá, hogy a festés egyenetlenségét a papírdobozok levegőben szálló apró kartonszálai okozták.

Komoly egészségügyi kockázatot jelent a forgácstermékekből gyantaanyaggal összeragasztott OSB-lap, amelynek jelentős a mérgező formeldehid-kibocsátása. Jó hír viszont, hogy a szobanövények valamennyire képesek lebontani ezt a vegyületet!

Miért kell tartani az illékony szerves vegyületektől?

Az említett formaldehid azok közé az úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC-k) közé tartozik, amelyekkel a  mindennapjaink során számtalan módon találkozhatunk. Amint azt Filep Zoltán, az eseményt szervező WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi laboratóriumának vezetője elmondta, az illékony szerves vegyületek a bútorokból, építőipari anyagokból, használati tárgyakból párolognak ki.

A levegőben leggyakrabban talált veszélyes anyagok a benzol, toluol, sztirol, triklóretilén, tetraklór-etilén. Ezek többsége gyúlékony, rákkeltő, aspirációs veszélyeket jelent, szem- és bőrirritációt okoz – tudtuk meg Dr. Hudák Arankától, az OKI Országos Munkahigiénés  és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága munkatársától. A kandidátus főorvos elmondta, hogy az illékony anyagoknak elsősorban idegrendszeri hatásuk van (emellett a szívre, a keringésre, a vérképző rendszerre, a májra és a vesére is hatással vannak). Kikerülhetnek a munkakörnyezetbe, felszívódhatnak és felhalmozódhatnak a bőrön keresztül – mondta el Dr. Hudák Aranka.

Filep Zoltán kiemelte, hogy a munkavédelmi törvényeknek megfelelő vizsgálatok elvégzése elemi érdeke és kötelessége a munkáltatóknak, hiszen amennyiben az ellenőrzéseken mért értékek nem felelnek meg az ajánlásoknak és a szigorúan megállapított határértékeknek, súlyos büntetésre számíthatnak. Az illékony szerves vegyületek közé tartozó formaldehid forrásai lehetnek többek között a bútorok, a parketta és egyéb építési anyagok is

Jó levegővel szerezzünk jó munkaerőt?

Annak érdekében, hogy a vállalatok a cikk elején említett 5-10 százalékos termelékenység-növekedést el tudják érni, a munkabiztonsági szabályok betartása és a megfelelő védőeszközök használata mellett elengedhetetlen a levegő minőségének rendszeres ellenőrzése – tette hozzá Filep Zoltán. A laboratóriumi mérések során a feladatnak leginkább megfelelő, az adott szervezet által kalibrált mérőműszert választják ki, mintát vesznek, mérnek, jól ismerve az anyagokat, a körülményeket és a paramétereket. Minderről a konferencia résztvevői a WESSLING Tudásközpont szupermodern laboratóriumaiban tett túra során is meggyőződhettek. A beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel: egy óra alatt akár 180 komponenst is képesek kimutatni.

A komoly egészségügyi kockázatot jelentő illékony szerves vegyületek, gombák és baktériumok mellett rendkívül fontos a megfelelő hőmérséklet, a zaj, illetve a légkondicionáló berendezés működése is. Fontos, hogy olyan munkakörülményeket teremtsünk, amelyek között a dolgozók jól érzik magukat – mindez ma azért is időszerű, mert a munkaerő megtartása már egyre nagyobb problémát jelent – hívta fel a munkahelyi levegő vizsgálatának másik fontos szempontjára a figyelmet Filep Zoltán. A munkavállalók egészsége, közérzete és jóléte tehát rendkívül fontos a munkahelyi légkör és a munka hatásfoka miatt is. Az a vállalkozás, amelyik erre odafigyel, akár komoly piaci előnyre is szert tehet vetélytársaival szemben.

Hogyan szabályozzák a munkahelyi levegőt?

A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékét egy műszakra állapítják meg. Európai szinten a SCOEL-bizottság állapítja meg és az EU-Bizottság fogadja el a határértékeket, majd ez alapján kell nemzeti hatáskörben bevezetni azokat. A magyar szabályozásban a 25/2000-es rendelet 1. számú mellékletének első paragfrafusa határozza meg a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékeit. A Biológiai Expozíciós Mutatókkal (BEM) kapcsolatos teendőket a 33/1998-as NM-rendelet, a klímaparamétereket pedig a 3/2002-es SzCsM rendelet tartalmazza.

Forrás: Piac és Profit