Az idei év első negyedében 3853 munkáltatónál végeztek munkavédelmi ellenőrzést, illetve 5524 munkáltatónál munkaügyi vizsgálatot; 76,9 százalékuknál (2963 cégnél) állapítottak meg különféle munkavédelmi szabálytalanságot, illetve 60 százalékuknál (3314 cégnél) munkaügyi jogsértést, írja a feketelista.hu nyomán az adozona.hu.

Megdöbbentően magas arány, bár mindkét esetben kedvezőbbek az adatok a tavalyihoz képest. Munkavédelmi ügyekben 2016. I. negyedéve alatt az ellenőrzött 3867 munkáltató 83,2 százalékánál (3217) szembesültek ilyen mulasztásokkal, a 6150 munkaügyi ellenőrzés 62 százalékánál pedig 3813 esetekben állapítottak meg jogsértést.

Az idei munkavédelmi ellenőrzés összesen 59 330 alkalmazott munkavégzési körülményeire terjedt ki, és a szabálytalanságok 69,5 százalékukat érintették. Ez az arány magasabb a tavalyi 64,2 százaléknál. A dolgozók több mint 30 százalékát súlyosan szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatják. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy már az év első negyedében 35 halálos baleset történt. Munkaügyi esetekben az ellenőrzött 22 887 munkavállaló 59 százalékánál állapítottak meg jogsértést, amiből 10,7 százalék feketefoglalkoztatást jelent; az utóbbi 3 évben hasonlóan, 10 százalék körül alakult a mutató.

A munkavédelmi hatóság emberei a 3853 munkáltatót idén, január és március között, összesen 6913 alkalommal „látogatták” meg, nagyrészt – 4460 esetben – előre tervezett program szerint. Közérdekű bejelentést 448, panaszbejelentést 62 alkalommal vizsgáltak. Az ellenőrzéseket követően 4687 ügyben született határozat; ezen belül 2185 esetben a hiányosságok megszüntetésére azonnali intézkedésre kötelezték a munkáltatókat. A jelentések szerint a hatóság emberei 333 utóellenőrzést tartottak, megállapíthatták, hogy 35 munkáltató nem tett eleget előírt kötelezettségének. Az összes intézkedés 58 százaléka a munkavédelemre, 14,2 százaléka a munkaegészségügyre, és 27,8 százaléka a munkabiztonságra vonatkozott.

A munkaügyi jogsértések között szabadsággal kapcsolatos leggyakoribb esetek, hogy a szabadságot a munkáltató csak papíron rögzíti, ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, illetve amikor a munkáltatók a legalább tizennégy nap egybefüggő szabadnapot nem biztosítják a munkavállalónak évi egy alkalommal.

Jóindulatú hatóság

A jelentések összegzése szerint pénzbeli szankcionálásra a munkavédelmi ügyek mindössze 2,8 százalékában került sor: 133 munkáltatót összesen mintegy 42 millió forintra bírságoltak. Talán feltűnően szolidnak tűnnek ezek a szankciók, ám jelzik a hatóság „jóindulatát”, miszerint a kis- és középvállalati körbe tartozó cégeket első esetben vagy kisebb mulasztások esetén nem büntetik, hanem a hibák kijavítására kívánják ösztönözni. Jó hír, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint „A kkv-nek minősülő munkáltatókkal szemben alkalmazott munkaügyi bírság és munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó jogszabályi előírásokban nem történt változás”.

Az idei adatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy a magyar gazdaság egyik gyenge pontja a munkavállalók

munkahelyi védelme. Évek óta általános tendencia, hogy a szakintézők minden öt ellenőrzött cég közül négynél különböző munkavédelmi szabálytalanságokba ütköznek. Tavaly 15 459 munkáltatót ellenőriztek, és 79,1 százalékuknál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot; 2015-ben ez az arány meghaladta a 81 százalékot.

Az ellenőrzések 2015-ben 264 711 munkavállaló, 2016-ban pedig 281 486 alkalmazott munkakörülményeit érintették.

42 százalékkal több üzemi baleset

A munkavédelmi hatósági intézkedések végrehajtását tavaly 1525 utóellenőrzéssel tesztelték a hatóság emberei. Kiderült, hogy a munkáltatók 152 esetben nem szüntették meg a feltárt hiányosságokat. Márpedig az összesített országos adatok szerint sajnálatos módon évről évre nő a munkahelyi balesetek száma. Összehasonlításként: 2013 első negyedévében 3262 munkavállaló szenvedett üzemi balesetet, az idén ugyanez idő alatt 4644. Négy év alatt

42 százalékos a növekedés! Riasztó adat: az elmúlt évben 75 munkahelyi haláleset történt.
Ha az évi mintegy 15 000 munkavédelmi ellenőrzést rávetítjük a körülbelül 380 000 működő társas vállalkozásra, kiderül, hogy egy-egy munkáltató „elszámoltatására” legfeljebb 25 évente kerülhet sor. Egyértelmű: elsősorban az ellenőrzések számának növelésével lehetne meggyőzni vagy kényszeríteni a munkaadókat az előírt munkavédelmi szabályok szigorúbb betartására. Kérdés, hogy mennyiben járult ehhez hozzá az erre hivatott felügyeleti szervezet utóbbi öt évben történt többszöri átszervezése. Emlékeztetőül: volt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, amelyet 2012-ben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szervezetébe integráltak, majd 2015-ben megszüntették a Hivatalt, és a szakmai irányítás a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetébe olvadt. Ez év január 1-jétől az ellenőrzési szervezet a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz került. A gazdasági tárca indoklása szerint az átszervezéssel „az irányítás hierarchikus szintje emelkedett, a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés szakmai szempontjai közvetlenebb módon érvényesíthetők.”

Akit már hatszor bírságoltak

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján továbbra is olvasható a munkavédelmi előírások súlyos megsértése miatt megbírságolt cégek neve és telephelye. A feketelista.hu az első száz leginkább érintett cég adatait elemezte (2016. évi állapot). Kiderült: több törvénysértőnek többször is dolga volt már a munkavédelmi hatósággal. A fővárosi DESERT Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.-t például hat esetben marasztalták el. A győri SZERGIUSZ SECURITY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint a miskolci G.F. Bio-Food Kereskedelmi és Szolgáltató Szociális Szövetkezetet négy-négy alkalommal bírságolták. A száz cég közül 13 már legalább kétszer megsértette a törvény
előírásait.

A pénzbírságok nagyságát tekintve a Szügyben bejegyzett Magna Car Top Systems Kft. „vezet”; 9,768 millió forintra bírságolták. A kétes dicsőségű „dobogó” második és harmadik fokát a budapesti EDAFON PLUSSZ Erdőgazdálkodási és Kereskedelmi Kft. foglalja el; egyik büntetése 8,325 millió forintra, a másik 7,104 millió forintra rúg. Mindhárom esetben külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt rótta ki rájuk a pénzbírságot a hatóság. Ezzel az indokkal kapott egyébként pénzbüntetést a cégek 40 százaléka. Munkavédelmi mulasztás volt az indok az ügyek 44 százalékában, és munkaügyi vétség 16 százalékában.

Forrás: adozona.hu

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ