A modern és trendi iroda említésekor sokaknak a babzsákon üldögélő, a munkát pingpongozással megszakító munkavállalók jutnak eszébe. Pedig nem ez teszi csak emberközpontúvá az irodákat. Bármilyen elrendezésű és kialakítású munkahelyről is legyen szó, igazán az az iroda emberközpontú, amelyet megfelelő bútorokkal rendeztek be. A jó székben ülve nem fáradnak el olyan gyorsan a dolgozók, az asztallapja pedig felemelhető, hogy akár állva is végezhessük a munkát. A cégek nem szívesen áldoznak még ezekre a „luxus” dolgokra, pedig a dolgozók hatékonyabban végezhetik munkájukat igényeiknek jobban megfelelő környezetben – írja a Portfolio.

Amikor elkezdünk dolgozni, életünk egyik meghatározó helyszíne lesz a munkahelyünk, az aktív évek alatt nagyjából az időnk negyedét az irodában töltjük. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen az irodai környezet , amelyben a napunk nagy részét töltjük, hiszen gyakorlatilag többet vagyunk ott, mint - az alvás időt nem számítva - otthon. Ahogy az otthonunk berendezésénél nagyon igyekszünk figyelni, hogy az minél kellemesebbé tegye az ott létünket, úgy az irodák esetében is fontos, hogy megfelelő legyen a kialakítás, a bútorozás.

Korábban kevés hangsúlyt kapott, hogy a dolgozók az adott munkakörnyezetben minél jobban érezzék magukat, egy ideje már azonban az emberközpontú irodák kerültek előtérbe. Ahogy a lakásnak illetve annak különböző helyiségeinek meg van az ergonómiája, úgy az irodának is. Az ergonómia a Műszaki Egyetem összeállítása szerint a munkahely és a munkaeszközök kialakításának és a munkahelyi környezetnek az emberre, az emberi testre és annak működésére gyakorolt hatását vizsgálja. Alapvetően azt célozza, hogy az munkavállalók egészségét, jó közérzetét és biztonságát megőrizze, ami pozitívan járul hozzá a termelékenységhez is. Ezeket a szabályokat betartva sokkal élhetőbb környezetet lehet létrehozni.

A zsúfoltságot lehetőség szerint kerülni kell, a tágas terek nagyban hozzájárulhatnak a kényelmesebb munkavégzéshez, arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók is sokkal kevésbé zavarják egymást. A közlekedő sávokra például érdemes legalább egy métert szánni.

Van élet a babzsákon kívül

Nem mindenki számára jelenti ugyanazt azonban a kényelmes iroda, nem mindegy ugyanis, hogy az adott cég milyen tevékenységet végez, illetve a munkavállalóinak feladata mennyire kapcsolódik egymáshoz. Az iroda bútorozásánál figyelembe kell venni, hogy mennyire dinamikusan változik a cégstruktúra, illetve a különböző munkacsoportok.

Ma irodákban járva különböző kialakításokkal találkozhatunk. Jelenleg már ritkának számít a cellás irodaszerkezetek, de azért még mindig van rá több példa. Ennek ellenpólusa a teljesen nyitott irodakialakítás, míg mások köztes megoldást alkalmaznak, vagyis az egyes együttműködő csoportok egy nyitott helyiségben foglalnak helyet, a különböző csoportokat azonban egymástól elválasztják, illetve a magasabb beosztásban dolgozók is külön irodát kapnak. Ezek bútorozása természetesen eltérő szempontok szerint történik.

Néhány dologban azonban nagyon nagy hasonlóságot mutathatnak az igények bármilyen típusú elrendezésről is legyen szó. Így például fontos a megfelelő mennyiségű természetes fény illetve az ezen kívüli jó megvilágítás is, valamint a megfelelő mennyiségű zöld felület is meghatározza az irodai hangulatot. De a hatékony munkavégzés szintén fontos feltétele, hogy a dolgozók kényelmes bútorok között töltsék a napjaikat.

 Amikor modern irodákról és a legújabb trendekről beszélünk, sokaknak ugrik be például a Google irodája a csúszdákkal, külön sportpályával és egyéb kikapcsolódást szolgáló berendezésekkel, ahol az alkalmazottak babzsákfotelekben üldögélve végzik munkájukat. A Google kívül még van néhány cég, akinek hasonlóan különleges az irodája, a nagy átlag azonban nem ez, és vélhetően nem is mindenki számára ez lesz a jövő.

Például egy Big4 számára nem igazán lenne ideális megoldás a babzsákos elhelyezés. Vélhetően a sok papírral és akár több monitorral végzett munkát nem is tenné lehetővé ez a megoldás. Ha az ilyen cégek irodáit nézzük, akkor a berendezést tekintve nem látható ekkora változás a régi irodákhoz képest. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy nincsenek újítások.

Milyen követelményeknek kellene megfelelnie a bútoroknak?

A szék szempontjából például elvárás, hogy megfelelően stabil alátámasztást nyújtson a test számára, vagyis megfelelően támassza meg a háttámla a gerincet, optimális legyen az adott személy számára az ülésmélysége. Ha például ez utóbbi túl nagy, a főbb ütőerekre nyomás nehezülhet a térd mögötti területeken, ami rontja a vérellátást. A rosszabb vérellátás miatt pedig a dolgozók hamarabb fáradhatnak el. A szék magasságának pedig állathatónak kellene lennie, hogy azt megfelelően lehessen egyénre szabni.

Bár sokan nem gondolnák, de bizony az sem mindegy, hogy milyen asztal mellett végezzük a munkát, az ergonomikus asztal magassága például állítható, ez azt jelenti, hogy akár 0,6-1 méterrel is feljebb lehet húzni a lapját, ami lehetővé teszi, hogy az ülést néha állásra cseréljük, és így végezzük a munkát. Az ülés ugyanis nem nevezhető a természetes állapotunknak, a gerinc számára sokkal megterhelőbb, mint az állás.

A különböző irodabútor megoldások arra is lehetőséget kínálnak, hogy az együtt dolgozó munkavállalók életét megkönnyítsék, például léteznek olyan asztalok, ahol az egyes személyek terei egy felállítható kb. 50 cm-es paravánnal vannak elválasztva, ez azonban lehajtható, vagyis a megbeszélések alkalmával mindenki szemkontaktusba kerülhet.

A megfelelő ergonómiájú berendezést a dolgozók szabhatják testre, az állíthatóság pedig különösen fontos akkor, ha például a munkavállalók nem is rendelkeznek fix hellyel, hanem például érkezési sorrendben történik a helyek elfoglalása, amire már jó néhány cégnél van példa.

Ma még nem fő szempont a kényelem

Az előbb említett irodabútor újítások azonban nem olcsóak, így sok cég inkább megelégszik valami olcsóbb megoldással. Maguk a munkavállalók sincsenek feltétlenül tisztában azzal, hogy pontosan milyen székre vagy asztalra lenne szükségük a kényelmes munkavégzéshez. Pedig jó néhány év irodai ülőmunka után sokaknál jelentkezhet hát és derék fájás a nem megfelelő ülési módtól, az ülés maga pedig eleve fokozza a különböző érrendszerhez kapcsolódó betegségek kockázatát. Vagyis hosszú távon a cégeknek is megérheti, hogy a dolgozóik kevesebbet legyenek betegszabadságon a rossz testhelyzetek miatt kialakult nyavalyák miatt.

 Forrás: Portfolio