Hogyan jár jobban az első gyermekével gyeden lévő kismama következő gyermeke szülésekor: ha gyedről vagy ha táppénzről megy csedre? Mi lesz a csed számítási alapja? Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt az olvasói kérdésre az adozona.hu oldalán.

A kérdés konkrétan így szólt: "Az alábbi helyzetben szeretném kérni a tanácsát, hogyan jár jobban a kismama. Jelenleg első gyermekével van otthon, most már gyeden. Rövid időn belül tervezik a második gyermeket. Párja elmenne gyedre a gyermekkel, míg a kismama táppénzre a terhességgel.

1. Van-e értelme saját vállalkozásban előbb visszamenni megemelt bérrel dolgozni ahhoz, hogy nagyobb legyen a táppénz, illetve a csed (különböző hivatalokban, jogászoktól más-más választ kapott). A korábbi terhesség előtt 36 órás garantált bérminimumra volt bejelentve.

2. Ha igen, ehhez mennyi időt szükséges újra munkába állnia? (Volt, aki azt mondta, elég egy nap, majd mehet táppénzre.)

3. Ha nem megy vissza dolgozni, csak a gyedről táppénzre, amíg apuka felváltja őt gyeden, akkor mi lesz a táppénz, majd később a csed számítási alapja?

4. Az apának fel kell-e váltania őt a gyeden ahhoz, hogy táppénzt kaphasson az újabb terhességgel, vagy mindkettőt igényelheti ő? Illetve a gyedet, majd gyest, és közben az új babára tekintettel a csedet, gyedet is kaphatja, mint gyed extrát?"

A kérdésben kisgyermekes édesanyáról van szó, aki a második babáját várja és saját vállalkozással rendelkezik. Azt sajnos nem tudjuk meg, hogy vállalkozásában milyen jogviszonyban (egyéni/társas vállalkozóként vagy munkaviszonyban) tevékenykedett.

Függetlenül azonban a jogviszony formájától, annak nincs akadálya, hogy a vállalkozásban ismét munkába álljon, hisz a gyed mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. A keresőképtelensége esetén pedig, ugyanezen jogviszonya alapján táppénzre is jogosult lesz. Emiatt tehát nem szükséges, hogy az édesapa igényelje meg a gyedet.

Mivel folyamatos biztosítási jogviszonyról van szó, munkába állása esetén jogosult lesz táppénzre. Más kérdés, hogy amennyiben nem egyéni vagy társas vállalkozóról van szó, ilyen esetben kiadja a foglalkoztató a felgyűlt szabadságot, és ez saját cégben fennálló munkaviszony esetén sem mellőzhető.

Amennyiben az érintettnek a táppénzjogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nem lesz 180 vagy 120 napi jövedelme, akkor a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelme lesz, ami egyéni és társas vállalkozás esetén a minimálbér 150 százalékát jelenti.

A második baba megszületését követően az édesanya két ellátásra is jogosult lehet, tehát míg a nagyobb gyermekére tekintettel gyedet vagy gyest kap, addig az újszülöttre tekintettel csedre lesz jogosult.

A csed alapja ugyancsak az említett időszakban elért jövedelem, e híján pedig a minimálbér kétszerese, ha csak a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme ennél nem alacsonyabb.

Forrás: adozona.hu