A munkabér megállapításakor igen sokszor felmerülnek a munkaközi szünet elszámolásával, annak mértékével és eltöltésével kapcsolatos problémák, mondta a 168 Órának Dr. P. Nagy Róbert ügyvédjelölt (Dr. Ember Alex ügyvéd, munkajogi szakjogász ügyvéd irodája), aki többször is találkozott ezzel a nehézséggel az ügyvédi irodát megkereső munkavállalók és munkáltatók kapcsán egyaránt.

A Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy a napi munkavégzés alatt mennyi szünetet tarthat a munkavállaló. Alapeset az, hogy munkavállaló részére ha napi munkaideje meghaladja a 6 órát akkor 20 perc, ha a 9 órát akkor további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezt az időtartamot, ha felek megállapodnak legfeljebb 60 percre megemelhetik. Lényeges tehát, hogy a 20 percen felüli szünet tartamában a felek megállapodjanak, azt a munkáltató nem emelheti meg egyoldalúan.

Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör kivételével a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, a munkáltató és a munkavállaló azonban ettől a munkavállaló javára eltérhetnek, tehát a szünetet ez esetben munkaidőben is ki lehet adni, ekkor azonban a szünet időtartama beszámít a napi munkaidőbe.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, akként, hogy a kiadásra legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzés után kerüljön sor.

Ha meghaladja a munkaközi szünet a 20 percet, a munkáltató jogosult azt több részletben is kiadni, de a 6 órát meghaladó munkavégzés utáni szünetnek, legalább egy alkalommal 20 perc tartamúnak kell lennie.

A rendkívüli munkaidő tartamát, a „túlórát" be kell számítani a rendes, beosztás szerinti napi munkaidőbe, így például egy napi 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló, aki alapesetben nem jogosult munkaközi szünetre, ha két órát meghaladó túlmunkát végez, akkor azt már számára is biztosítani kell.
Mire szolgál a munkaközi szünet?

A munkaközi szünet a napi munkavégzés közben az étkezésre, a szükséges tisztálkodásra, illetve rövid pihenésre. Tekintettel arra, hogy a fennálló munkajogi szabályozás nem ismeri a dohányzási szünetet, így a munkavállaló ezt is a munkaközi szünetben teheti meg, természetesen a nemdohányzók védelmére vonatkozó rendelkezések alapján.

Forrás: 168 óra