Hatalmas visszhangot váltott ki néhány évvel ezelőtt az új Munka Törvénykönyvének megalkotása, mert a szakszervezetek és az ellenzéki pártok szerint a változtatások hátrányosan érintik a dolgozók helyzetét – írja a sztarklikk.hu.

A LIGA Szakszervezetek igyekeztek felmérni a kialakult állapotokat. Úgy vélik, ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy átfogó kép szülessen az új jogszabály hatásairól. Az érdekképviselet öt pontban foglalta össze azokat a területeket, ahol álláspontjuk szerint változás történt a korábbi törvényhez képest. Annyi már elöljáróban elmondható, hogy a munkavállalókat az összes módosítás hátrányosan érinti.

  Az egyik legfájóbb pont a munkavállalók jogellenes elbocsátásának kérdése. A jogszabály eltörölte az a 2-12 havi bérnek megfelelő kompenzáció követelésének lehetőségét, ráadásul a jogellenes elbocsátástól számított mindössze egy évre visszamenőleg kérhető az elmaradt bérek kifizetése is.

  Feltűnő az is, hogy bár a munkáltató kötelessége a munkafeltételek biztosítása, de ettől megállapodással el lehet térni. Márpedig a munkavállalók ritkán vannak abban a helyzetben, hogy ellentmondjanak a foglalkoztatónak. Tovább növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát, hogy a törvény szerint rendkívüli munkavégzés rendkívüli indok nélkül is elrendelhető.

  A munkavégzés során keletkező károk megtérítése továbbra is a munkáltató felelőssége, amit azonban a jogszabály szűkíteni szándékozik. Csak ezzel magyarázható, hogy kimentheti magát amennyiben nem volt elvárható tőle a kár elhárítása. A munkavállaló felelőssége ezzel szemben nőtt, mivel az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felelhet.

   A kollektív jogok tekintetében szintén a munkavállalók jártak rosszabbul, erre lehet példa, hogy megszűnt a szakszervezeti kifogás joga és a tanulmányi munkaidő kedvezmény is.

Forrás: sztarklikk.hu