A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ezért ha a munkáltató a határozott időre kötött munkaszerződés jó erkölcsbe ütközését állítva azt a határozatlan időre szóló jogviszony indokával számolja fel és alkalmazza annak jogkövetkezményeit, a jogviszony jogellenes megszüntetésének kimondása iránt indított perben bizonyíthatja azon körülményeket, amelyet a semmisség megállapítására indították – a Kúria eseti döntése a munkajog.hu oldalán.

Ami a tényállást illeti, a felperes határozott időtartamú munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában. A felek a munkaszerződést 2013. január 28-án közös megegyezéssel határozott idejűvé alakították át azzal, hogy annak lejárta 2015. december 31. Ugyanezen a napon a felek tanulmányi szerződést is kötöttek és abban állapodtak meg, hogy az alperes a szerződésben foglaltak szerint támogatja a felperes tanulmányait annak befejezéséig, úgy hogy a féléves tandíj, illetve tanulmányi költség teljes összegét megfizeti, a felperes pedig vállalta, hogy a tanulmányok 2016. június 30-ai befejezését követően további két évig az alperes alkalmazásában marad.

Miután az alperesnél ügyvezető váltás történt, a felperes munkaviszonyát 2013. április 18-án felmondással megszüntették, 30 nap felmondási idővel. Az indokolásban okként átszervezést jelöltek meg, amely következtében a felperes által betöltött munkakör önálló jellegét megszüntetették. Kitértek arra is, hogy az eredetileg határozatlan idejű munkaviszonyban álló felperes szerződésének határozott idejűvé módosítása az alperesnek nem állt érdekében, így az indokolatlan és szükségtelen volt, sérti a jóhiszemű, tisztességes, és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Meglátása szerint ennek célja kizárólag az alperes felmondási jogának indokolatlan korlátozása, illetve kizárása volt, ezért arra az álláspontra jutott, hogy a munkaviszony határozott idejűvé módosítása jóerkölcsbe ütköző, így az semmis, ezért a felperes munkaviszonya a határozatlan időtartamú jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint szüntethető meg.

Hasonlóan semmisnek értékelte a tanulmányi szerződést is. Álláspontja szerint, mivel a szerződésben rögzített képzettség felperes általi megszerzésének várható időpontja 2016. június 30., a módosítás szerint ugyanakkor a munkaviszonya 2015. december 31-éig tart, így azon vállalása, miszerint a tanulmányok befejezését követően két évig az alperesnél marad, lehetetlen szolgáltatásnak minősül.

A kereset tartalma

A felperes a felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Meglátása szerint hibás volt, hogy a munkáltató a Ptk. alapján a határozott idejűvé módosított munkaviszonyát jóerkölcsbe ütközőnek tekintve határozatlan idejű munkaviszonynak minősítette és emiatt a felmondás szabályait alkalmazta, mivel a Ptk. semmisségre vonatkozó rendelkezései a munkajogban nem alkalmazhatóak.

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. Az Mt. szerint a semmisség azon esete, amikor a megállapodás a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jön létre, elsősorban a jogok gyakorlása, és a kötelezettségek teljesítése során elvárt jóhiszeműség és tisztesség elvének megsértése esetén merülhet fel. Hangsúlyozta, hogy az Mt. a jognyilatkozatok vonatkozásában egyebekben a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő azzal, hogy a megállapodás bírósági úton nem módosítható. Azzal kapcsolatban, hogy mely szerződések ütköznek nyilvánvaló módon a jóerkölcsbe, a Ptk. alapelvként rögzíti, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni, és ez a szabály a szerződéskötést célzó tárgyalások során is irányadó. A felperes munkaszerződésének módosítására azt követően került sor, hogy ismertté vált a leendő új ügyvezető személye. Más munkavállalók esetében ugyanakkor nem került sor a munkaviszony határozott idejűvé alakítására. Mindezek alapján az alperesnek lehetősége volt megállapítani azt, hogy a korábbi ügyvezető által a felperessel kötött, és a határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé módosító megállapodás jóerkölcsbe ütköző, semmis, azaz érvénytelen, és ennek megfelelően a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint lehet gyakorolni a felperessel szemben a felmondás jogát.

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a körülmények a szerződés megkötésének időpontjához képest lényegesen megváltoztak, ezért azt az alperes jogszerűen mondhatta fel azonnali hatállyal.

A másodfokon eljárt törvényszék a munkáltatói felmondás jogellenességét állapította meg. Úgy ítélte meg, hogy mivel a szerződés-módosításra a felek egyező akaratából került sor, ezért a felek között a munkaviszony megszüntetésekor határozott idejű munkaviszony állt fenn, ezért a jogviszony megszüntetése is ennek megfelelően történhetett volna. Meglátása szerint a munkáltató nem állapíthatta volna meg egyoldalúan a jóerkölcsbe ütköző munkaszerződés-módosítás semmisségét, erre csak bíróság előtti eljárásban lett volna lehetőség, e nélkül nem mondható ki a semmisség és nem alkalmazható ennek következményeként a határozatlan idejű munkaszerződés fennállásának megállapítása. A bíróság szerint az alperes nem szüntetheti meg a felperes munkaviszonyát, mint határozatlan idejű jogviszonyt addig, amíg a bíróság nem állapította meg a szerződés-módosítás érvénytelenségét. Ugyanezt tartotta irányadónak a tanulmányi szerződés vonatkozásában is.

Jóerkölcsbe ütközőnek az a szerződéseket tartjuk, amelyet a jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege, vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezáltal az általános társadalmi megítélés szerint is egyértelműen tisztességtelennek minősül. Nem teszi a munkaszerződés-módosítást önmagában nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközővé az a körülmény, hogy a határozatlan időre kötött munkaszerződést a felek közös megegyezéssel, határozott időre szólóra módosítják. Végül kiemelte a törvényszék azt is, hogy a szerződés módosításakor nem volt ismert, hogy teljes bizonyossággal ügyvezetőváltásra kell számítani a közeljövőben.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes álláspontja szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Az ügyvezetőváltás jelentőségét pedig csupán annyiban tartotta jelentősnek, hogy ekkor került sor az alperes által kötött szerződésállomány felülvizsgálatra, és ekkor vált megállapíthatóvá a felperes szerződésének semmissége.

A Kúria megállapításai

A Kúria elvi éllel leszögezte, hogy semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ezért hibás a másodfokú bíróság azon okfejtése, hogy a semmisség megállapítására és annak jogkövetkezményei alkalmazására kizárólag bíróság előtti eljárásban van lehetőség. A másodfokú bíróságnak ezért értékelnie kellett volna azon bizonyítékokat, amelyekre alapítottan az alperes a semmisséget megállapította. Kiemelte, hogy következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felek jó- vagy rosszhiszeműségének a jóerkölcsbe ütközés miatti semmisség megállapítása szempontjából nincs jelentősége, de a szerződő felek tudattartamának abból a szempontból viszont igen, hogy a szerződéskötés időpontjában a szerződésnek jóerkölcsbe ütközése számukra is nyilvánvaló volt-e.

Mivel a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ezért ha a munkáltató a határozott időre kötött munkaszerződés jóerkölcsbe ütközését állítva azt a határozatlan időre szóló jogviszony megszüntetés indokával számolja fel és alkalmazza annak jogkövetkezményeit, a jogviszony jogellenes megszüntetésének kimondása iránt indított perben bizonyíthatja azon körülményeket, amelyek a semmisség megállapítására indították.

Mindezek alapján a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Forrás: munkajog.hu