A nagymértékben megromlott egészségi állapot miatt huzamos ideig, akár évtizedekig is szükség lehet egészségromlás miatti pénzbeli ellátások igénybevételére. Ilyen esetben fontos lehet annak ismerete, hogy ez az időszak majdani nyugdíjunkhoz szolgálati időnek minősül-e – írja az ado.hu.
Jó tudni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek részére igénybe vehető rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás ebből a szempontból hogyan minősül.
Ugyanilyen fontos lehet annak ismerete is, hogy a megállapított rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységgel lehet-e további szolgálati időt szerezni.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy
· a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
· keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
· rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
A megváltozott munkaképességű személy
· rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
· rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Szolgálati idő-e az ellátás időtartama?
A szolgálati időként elismerhető időszakok általános szabálya az a rendelkezés, mely szerint szolgálati időnek minősül a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak, azaz olyan időtartam, amely alatt szerzett keresetből, jövedelemből nyugdíjjárulék fizetése történik.
Ebből a szempontból a megváltozott munkaképességű személyek részére adható kétféle ellátás, a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás nem egyforma.
A rehabilitációs ellátásból nyugdíjjárulék levonása történik, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.
A rokkantsági ellátás összegéből nem történik nyugdíjjárulék levonás, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.
Özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál az elhunyt jogszerző számára szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt rokkantsági ellátásban részesült.
Keresőtevékenység az ellátás folyósítása mellett
Természetesen azok az időtartamok, amelyek során keresőtevékenységet folytat az ellátás mellett az érintett személy, és keresetéből az általános szabályok szerint nyugdíjjárulék fizetés történik, szolgálati időnek minősülnek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.
Rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.
Megszűnik a rokkantsági ellátásra és rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).
A címben szereplő kérdésre tehát igenlő a válasz, a rokkantsági ellátás melletti munkavégzéssel további szolgálati időt szerez az érintett személy. Ennek a ténynek komoly jelentősége lehet akkor, amikor a rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása helyett az öregségi nyugdíj megállapítását a korábbi és az újabb, a rokkantsági ellátás mellett keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idejének együttes figyelembe vétele alapján.
Forrás: ado.hu
