Az év végéhez közeledve munkáltató és munkavállaló számára is egyre égetőbb kérdés az idei évből még fennmaradt szabadnapok kiadása, kivétele. Ágazattól és munkahelytől függően van lehetőség az ünnepekre is tartalékolni a szabadnapokból. Mi a teendő akkor, ha nincs lehetőség az év végig a szabadnapok felhasználására? – a témáról a munkajog.hu cikkében olvashatunk.

Évi 7 szabadnapról a munkavállaló rendelkezhet

A próbaidő leteltével – ami legfeljebb a munkaviszony első három hónapját jelentheti-,a munkavállaló jogosult arra, hogy évi 7 munkanap szabadságot  a kérésének megfelelő időpontban adja ki munkaadója. Ez a hét munkanap kivehető egyben, vagy két részre bontva, a dolgozó igénye szerint.

Meddig idei szabadság a kivett szabadnap? 

Főszabály, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben erre a munkavállaló jogosultságot szerezett. Az esedékesség évében kiadottnak minősül a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre áthúzódó része nem több 5 munkanapnál.  

A következő évre átvihető az életkor alapján járó pótszabadság 

A szabadság alap- és életkor, illetve gyerekek után járó pótszabadságra bontva tartja nyilván a munkáltató. A dolgozó és a munkaadó az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodást köthet arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot a munkavállaló a következő évre átviheti.

Emellett a szabadságot akkor lehet a következő évre átvinni, ha:

• a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, - ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
• van kollektív szerződés, amely rögzíti, hogy a szabadság egy negyedét következő év március 31-ig lehet átvinni, 
• a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség?) miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a szabadnapokat. 

A munkáltatónak jogában áll a munkavállalót kötelezően szabadságra küldeni, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban általában közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.  

Forrás: munkajog.hu